Látássérültként a legnagyobb élmény nem függeni másoktól

Nagy napra ébredt szerdán Szvirida Ani és Felhő. A vakvezető kutya ezen a napon vizsgázott, ezen múlt, hogy a páros önállóan is kiléphet-e ezután a városi közlekedésbe. Felhő pedig sikeresen letette ezt a különleges „érettségi vizsgát”, amire gazdájával hónapok óta szorgalmasan készültek.

Felhő kiképzője, Nyíriné Kovács Mária a vizsga után elmondta, hogy az eb egy neves magyar tenyésztőtől került a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolába. Azonban hosszú idő telik el addig, amíg egy négylábúból vakvezető kutya válik, hiszen kicsi korukban először önkéntes nevelő családok vállalják, hogy felnevelik őket.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Ennek célja, hogy a kutya ingergazdag környezetben nőjön fel, megismerje a nagyváros rejtelmeit. Ha elérik az 1-1,5 éves kort, átkerülnek a kölyöknevelőktől a kiképzőhöz, ilyenkor átesnek különböző vizsgálatokon, amiken a mentális képességüket és az egészségüket is ellenőrzik.

Ha a szakemberek mindent rendben találnak, jöhet a kiképzés, ami nagyjából 6-8 hónapot vesz igénybe. A kutya ezalatt tanulja meg a vakvezetést a kiképzővel. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolában tanuló ebek ráadásul nem egy tanpályán, hanem a városban gyakorolnak, így könnyebben megbirkózhatnak olyan nehéz feladatokkal is, mint az emberek kikerülése.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Az a jó vakvezető kutya, akit alig vesznek észre

– mondta Mária, utalva arra, hogy az ebeknek meg kell tanulniuk észrevétlennek maradni akár egy étteremről, akár egy tömegközlekedési eszközről van szó.

A szerdán sikeresen vizsgázó Felhő még a mozgólépcső használatát is megtanulta, hiszen a gazdájának nap mint nap el kell jutnia Újpestről a Ferenciek terére, ami a föld felett „kissé” nehézkes lenne. A kutyára egy különleges cipőt adnak fel, nehogy a mozgólépcső becsípje a körmét.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Ani és Felhő tavaly novemberben találkozott először, a nagy nap pedig azért is különleges, mivel az új gazda korábban félt a kutyáktól egy gyerekkori rossz élmény miatt.

Ehhez képest 10-15 perc elteltével már együtt hemperegtek a szőnyegen.

A kiképző elárulta azt is, hogy évente 15-16 kutya kerül ki a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolából, jelenleg is van nála három négylábú.

A kutya kapocs a látók és a vak ember között

– jegyezte meg Mária.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola arra is nagy hangsúlyt fektet, melyik kutya melyik látássérülthöz kerül tőlük. Az aktív életet élőkhöz nagy mozgásigényű vakvezető kutya passzol. A kiképző szerint Ani és Felhő teljesen egyformák, hiszen mindketten ugyanolyan „csajosak” és finomak.

Ani ezután arról beszélt, hogy ugyan a vizsga első néhány méteren kicsit izgult, Felhő utána „elkapta a fonalat”, így nem volt semmi probléma,

Hat hónapja rongyolt be a nappaliba, emlékszem, miután levették róla a hámot, berohant a szobába, majd lefeküdt a lábamra

– mesélte Ani.

Hiába félt korábban a kutyáktól, elege lett a bottal való közlekedésből, ezért váltott. A kiképzőhöz hasonlóan ő is úgy érzi, hogy nagyon hasonlítanak Felhővel, és érzi, mennyire figyel rá a kutya.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Amikor nemrég néhány napig bicegtem, éreztem, hogy séta közben Felhő is lelassított

– jegyezte meg.

Ani szerint ez a kötődés fél év alatt alakult ki, így bele sem mer gondolni, mi lesz néhány éven belül.

Már most is azt érzem, hogy olvas a gondolataimban

– mondta.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Ani 16 évesen vakult meg, így állítja, hogy

látássérültként a legnagyobb élmény nem függeni másoktól.Ez olyan apróságokban nyilvánul meg, mint amikor munkába menet végre meg tud inni egy kávét, mert van egy szabad keze, amióta nincs szüksége a botra. Ani azt is megemlíti, hogy érezhető, hogy amikor a férjével hármasban sétálnak, Felhő sokkal lazább, a futtatóban pedig ugyanolyan, mint bármelyik másik kutya.

Az eb és gazdája fél éve gyakoroltak a szerdai vizsgára, Ani pedig most örül annak, hogy felszabadultak az eddig gyakorlással töltött délutánjai, és azt mondja: talán még jobban az övé lett Felhő.

Tovább olvasom

Tovább olvasom

Vélemény, hozzászólás?