Storck: “Nem függhet a válogatott egy csatártól” – ez a vb-selejtezők legfontosabb tanulsága

Bernd Storck szerint egy dolog máris kiderült a vb-selejtezők kapcsán, bár még véget sem ért a sorozat. A szövetségi kapitány az M4 Sport „Sportreggeli” c. műsorában tekintett vissza, de már a jövő feladatairól is beszélt.

Ha már most levonhatok egy következtetést a vége előtt: ez a vb-selejtező sokkal nehezebb volt, mint az Eb-kvalifikáció, amikor kijutottunk a tornára. Elég megnézni, hogy akkor kik voltak előttünk, és most kik szerepeltek jobban – fogalmazott Bernd Storck pénteken az M4 Sport Sportreggeli című műsorában elhangzott beszélgetésben. A szakember arra utalt, hogy az Eb-selejtezőben Észak-Írország és Románia mögött a harmadik lett a magyar válogatott, amelyet most az Európa-bajnok portugálok és a svájciak előznek meg.

Mint ismeretes, 2018-ban egy új versenysorozatban is megméretteti magát a magyar válogatott.

Jövőre részt veszünk a Nemzetek Ligájában (Bővebben a sorozatról itt! ), ami megint nem lesz könnyű. A B-értékcsoportba nyerhetünk besorolást , és ott is erős csapatok vannak – nyilatkozta Storck, aki elárulta, hogy nem akar túlságosan előretekinteni. A szakember hangsúlyozta, a Nemzetek Ligájából lehetőség van kijutni az Eb-re, de mivel még a csoportbeosztás sem készült el, ez „még a jövő kérdése”.

 

“Pozitív trend” Lettország és Portugália ellen – ezt akarja folytatni

Addig is Storck szeretné eredményesen zárni a világbajnoki selejtezőket.

Most még két mérkőzésünk hátra van, jól szeretnénk szerepelni, jó játékot mutatni – mondta a német tréner. Hangsúlyozta, a hátralévő két világbajnoki selejtezőn, a svájciak és a feröeriek ellen a legutóbbi két mérkőzésen – Portugália és Lettország – felmutatott „pozitív trend” folytatása a cél. – Jó benyomást akarunk kelteni, eredményesen szeretnénk játszani. Svájcban jól akarunk szerepelni, bár ők még nem veszítettek pontot a kvalifikációban. A legjobb formánkat akarjuk megmutatni – fogalmazott Storck, aki szerint fontos a tapasztalatszerzés is, ugyanis a magyar válogatottban szereplő játékosok többségének nincs lehetősége minden második vagy harmadik héten nemzetközi mérkőzést játszani.

Nálunk a válogatottság egyet jelent a tapasztalatszerzéssel, amire szükség is van a jövőre nézve, ha jól akarunk szerepelni a Nemzetek Ligájában – tette hozzá.

“Nem függhetünk egy középcsatártól”

Svájcban sérülés miatt Gera Zoltánra, eltiltás miatt pedig Dzsudzsák Balázsra és Fiola Attilára sem számíthat a kapitány, aki ugyanakkor hangsúlyozta, bízik benne, hogy az olyan fiatalok, mint Sallai Roland, illetve a keretbe visszatérő Lang Ádám, vagy a némi meglepetésre meghívott Ugrai Roland is képes lehet a pótlásukra.

Nem függhetünk egy középcsatártól. Ahhoz, hogy ő helyzetbe kerüljön, az egész csapattól remek munkára van szükség. Nekünk az a feladatunk, hogy kiszolgáljuk a támadójátékosokat, hogy ők gólokat szerezzenek. Tehát nem egy játékoson múlik a sikerünk – vélekedett.

Az amerikai légiósokról szólva a tréner kijelentette, Stieber Zoltán – aki most is tagja a keretnek – az egyik legjobb magyar játékos, míg Sallói Dánielt előbb az U21-es válogatottban szeretné megnézni, Nikolics Nemanja pedig továbbra is a klubjára koncentrál.

 

Fiatalokkal mehetünk neki az idei utolsó két meccsünknek

Az idei évből ezt követően még két barátságos mérkőzés van hátra, ezeken Luxemburg és Costa Rica lesz a magyarok ellenfele . Előbbivel kapcsolatban Storck kiemelte, hatalmas szenzáció volt a Franciaországban elért gól nélküli döntetlenje.

Idegenben is akarunk barátságos meccset játszani. Tesztelhetjük a fiatal játékosainkat – mondta a luxemburgi találkozóról a kapitány, aki Costa Ricát „attraktív, vonzó” ellenfélnek tartja. – Láthattuk őket a világbajnokságon is. Jelenleg a második helyen állnak selejtezős csoportjukban, nagy kihívás lesz ellenük játszani.

Bernd Storck megjegyezte, ezeken a találkozókon tesztelni szeretne egyes játékosokat, s több játékrendszert is ki akar próbálni.

A válogatott vasárnap, Telkiben kezdi meg a felkészülést a vb-selejtezőkre.

 

A magyar válogatott kerete:

Kapusok:

Gulácsi Péter (RB Leipzig)

Kovácsik Ádám (Videoton FC)

Megyeri Balázs (Greuther Fürth)

 

Védők:

Bese Barnabás (Le Havre)

Botka Endre (Ferencváros)

Fiola Attila (Videoton FC)

Guzmics Richárd (Jenpien)

Hangya Szilveszter (Vasas)

Kádár Tamás (Dinamo Kijev)

Korhut Mihály (Hapoel Beer-Seva)

Lang Ádám (Dijon)

 

Középpályások:

Dzsudzsák Balázs (al-Vahda)

Elek Ákos (FK Almaty)

Lovrencsics Gergő (Ferencváros)

Márkvárt Dávid (Puskás Akadémia)

Nagy Ádám (Bologna FC 1909)

Nagy Dániel (Újpest FC)

Pátkai Máté (Videoton FC)

Sallai Roland (APOEL)

Stieber Zoltán (DC United)

Varga Roland (Ferencváros)

 

Támadók:

Böde Dániel (Ferencváros)

Eppel Márton (Budapest Honvéd)

Ugrai Roland (DVTK)

The post Storck: “Nem függhet a válogatott egy csatártól” – ez a vb-selejtezők legfontosabb tanulsága appeared first on csakfoci.hu .

U21: A németek után most az olaszokkal hangolunk a selejtezőre – a keret

Kijelölte keretét Michael Boris. A német szakember épp a napokban adott egy hosszú interjút a magyar futballban tapasztaltakról, ahol őszintén beszél az elmúlt hónapjairól, a futballokos, de félős magyar játékosokról – ez itt olvasható .

A szövetségi edző 23 játékossal kezdi meg a felkészülést az október 5-i, olaszok elleni felkészülési mérkőzésre és az október 10-i, törökök elleni Eb-selejtezőre. A magyar U21-es válogatott szeptember elején a németek idegenbeli legyőzésével hangolt első Eb-selejtezőjére, amelyet egy hajrában szerzett góllal 2-1-re megnyert Málta ellen, így sikeresen kezdte meg a sorozatot.

A második selejtezőn, október 10-én várhatóan nehezebb dolga lesz az együttesnek, ugyanis Isztambulban, a törökök ellen lép pályára. A török válogatott is egy mérkőzést játszott le eddig a sorozatban, Belgiumban 0-0-ás döntetlent ért el. Az isztambuli összecsapás előtt még egy felkészülési meccset is játszik a csapat: október 5-én, 20 órakor a következő U21-es Eb házigazdája, az olasz válogatott lesz a mieink ellenfele a Szusza Ferenc Stadionban.

A két mérkőzésre 21 mezőnyjátékos és 3 kapus kapott meghívót, Michael Boris zömében azokra a labdarúgókra számít, akik szeptemberben is kerettagok voltak, de néhány változás azért van a csapatban. Felépült például korábbi sérüléséből Gazdag Dániel és Tóth Máté, illetve bekerült a válogatottba két új támadó, a debreceni Varga Kevin és az MTK-s Korozmán Kevin, míg a védelemben a szombathelyi Polgár Kristóf és Nyíregyházán játszó Hinora Kristóf bizonyíthat.

A tervek szerint az olaszok elleni mérkőzésen minden mezőnyjátékos lehetőséget kap majd, és a mérkőzésen, valamint az edzéseken nyújtott teljesítmények alapján áll össze az október 10-i, törökök elleni kezdőcsapat.

A válogatott október 1-jén, vasárnap kezdi meg a közös munkát, majd a jövő csütörtöki hazai mérkőzést követően három nappal, október 8-án utazik ki Törökországba. Az Eb-selejtező mérkőzést az élvonalbeli Kasımpaşa S.K. stadionjában, a jelenlegi török elnökről elnevezett Recep Tayyip Erdoğan Stadionban rendezik meg 10-én, magyar idő szerint 17.00 órakor.

Az U21-es válogatott kerete:

Kapusok:
Demjén Patrik (MTK Budapest)
Bukrán Erik (DVTK)
Megyeri Gábor (Nyíregyháza)

Védők:
Lenzsér Bence (Paksi FC)
Spandler Csaba (Puskás Akadémia)
Gergényi Bence (Bp. Honvéd)
Polgár Kristóf (Szombathelyi Swietelsky Haladás)
Hinora Kristóf (Nyíregyháza)
Kecskés Ákos (Termalica)
Tóth Bence (Videoton FC)
Szalai Attila (Mezőkövesd-Zsóry FC)

Középpályások:
Katona Máté (MTK Budapest)
Szivacski Donát (Vasas)
Vida Máté (Vasas)
Gazdag Dániel (Budapest Honvéd)
Szoboszlai Dominik (Liefering)
Tóth Máté (Szombathelyi Swietelsky Haladás)
Zsótér Donát (Újpest FC)
Szabó Bence (Videoton FC)

Támadók:
Koszta Márk (Mezőkövesd-Zsóry FC)
Korozmán Kevin (MTK Budapest)
Bíró Bence (Guimares)
Makrai Gábor (DVTK)
Varga Kevin (DVSC)

The post U21: A németek után most az olaszokkal hangolunk a selejtezőre – a keret appeared first on csakfoci.hu .

Szentes az ETO vezetőedzője – hivatalos

A mai naptól a Szaúd-Arábiából nemrég hazatért Szentes Lázár látja el a vezetőedzői feladatokat a WKW ETO FC Győr csapatánál. A klub holnap sajtótájékoztató keretében mutatja be az új edzőt – írja az eto.hu.

Szentes edzőként a legnagyobb sikereit Debrecenben (két bronzérem) és Újpesten (ezüstérem) érte le.

Elődjét, Bekő Balázst kedden mentették fel a munkavégzés alól, mivel az ETO eddig szereplése jelentősen elmarad a várttól. A győriek 10 forduló után mindössze a 15. helyen állnak az NB II-ben.

The post Szentes az ETO vezetőedzője – hivatalos appeared first on csakfoci.hu .

NB I: Két nagyot hibázó játékvezető is pályán kívülre került – bíróküldés

Az NB I előző fordulójában két játékvezetőt is éles kritika ért. Bognár Tamás a Honvéd-Videoton találkozón nem adott meg egy egyértelmű 11-est a kispestieknek és nem állította ki Fiola Attilát.  A Mezőkövesd-Újpesten Solymosi Péter maradt adós egy piros lappal Szeles Tamásnak, a kövesdiek pedig egy gólt kértek rajta számon és az újpestiek második 11-esét is hevesen reklamálták. Solymosinak ráadásul két hete Bódog Tamással is meggyűlt a baja.

A hazai bírók érinthetetlenségéről szóló cikkünkben Bede Ferenc többek között arról is beszélt , hogy egy-egy játékvezető pihentetése a következő forduló küldéséből derül ki. Nos, ezúttal Bognár és Solymosi (a Honvéd-Vasas egyik alapvonali asszisztense lesz) sem kapott találkozót. Ugyanakkor csütörtökön mindketten Európa Liga mérkőzésen tevékenykednek. Az Everton – Apollon összecsapásnak Bognár lesz a játékvezetője, míg Solymosi alapvonali asszisztensként segíti a munkáját. Akár az is felmerülhetne, hogy a csütörtöki munkájuk miatt nem bíráskodnak szombaton, ugyanakkor a szintén ezen a meccsen alapvonali asszisztensként tevékenykedő Farkas Ádám a Diósgyőr-Videotont vezeti, így aligha a londoni találkozót kell kipihenniük. Ugyancsak csütörtök-szombat ritmusban bíráskodik Karakó Ferenc, aki a Plzen – Hapoel-Beer Sheva találkozón való ténykedését követően megkapta az Újpest-Debrecent.

A csakfoci.hu az elmúlt héten nyílt levélben fordult az MLSZ-hez, hogy a futball más szereplőihez hasonlóan, a játékvezetőket is lehessen kérdezni a találkozók után.

A 11. forduló bíróküldése:

szeptember 30. (szombat)

18:00

Újpest – Debrecen (Karakó Ferenc- Buzás Balázs, Kóbor Péter)

Puskás Akadémia – Paksi FC (Szőts Gergely – Berettyán Péter, Gheorgiu Theodoros)

Balmazújváros – Ferencváros (Iványi Zoltán – Albert István, Medovarszki János)

Diósgyőr – Videoton (Farkas Ádám – Huszár Balázs, Varga Gábor)

Haladás – Mezőkövesd (Szabó Zsolt – Lémon Oszkár, Szalai Dániel)

20:30

Honvéd – Vasas (Kassai Viktor – Varga Zsolt, Márkus Tamás)

The post NB I: Két nagyot hibázó játékvezető is pályán kívülre került – bíróküldés appeared first on csakfoci.hu .

Szentes Lázár visszatér a magyar fociba – sajtóhír

Mint arról beszámoltunk, a “magyar edzők fekete keddjén” az NB II-es ETO FC Győrnél is váltásra szánták el magukat a vezetők, és távozott a kispadról Bekő Balázs.

A zöld-fehérek új vezetőedzője a Kisalföld információi szerint Szentes Lázár lesz, aki nemrégiben tért haza a szaúdi Al-Ittihad csapatától és hosszú idő után kaphat feladatot az ETO-nál.

Szentes két évvel ezelőtt távozott Gyirmótról, ahol szakmai igazgató volt. Három éves szerződést kötött a Gyirmóttal, de egy hónappal később már távozott. Játékosként hat évig szolgálta a ’80-as években az ETO-t, kétszer nyert bajnokságot a csapattal, majd edzőként 1992-ben ült a csapat kispadján.

Szaúd-Arábiába Bölöni László invitálására igazolt, másodedzőként az utánpótlásért is felelt a klubnál. Korábban az Eger, a Haladás (kétszer), a Pápa, a ZTE, a DVSC, az Újpest, a Diósgyőr (szakmai igazgatóként is) és a Nyíregyháza szakvezetője is volt, Debrecenben két bajnoki bronzot nyert.

The post Szentes Lázár visszatér a magyar fociba – sajtóhír appeared first on csakfoci.hu .

Újabb alapemberével hosszabbított a Real, az Atléticonál folytatja a Chelsea klasszisa – külföldi körkép

SPANYOLORSZÁG

Real Madrid: A Real Madrid hivatalos honlapján jelentette be, hogy 2022-ig meghosszabbította Raphael Varane szerződését. A francia középhátvéd már az ötödik meghatározó játékos, (Marcelo, Isco, Dani Carvajal, Karim Benzema) akivel mostanában hosszabbított a klub.  Varane 2011-ben a francia Lenstól igazolt a spanyol fővárosba, és egyebek mellett három Bajnokok Ligáját, két bajnokságot, egy spanyol Király Kupát, valamint két klubvilágbajnokságot nyert az együttessel.

A Dortmund elleni BL-meccs 14. percében egy jogos 11-est nem kaptak meg a németek, miután a gólvonal előtt Sergio Ramos kézzel mentett. A spanyol védő elismerte tettét: – Nagyon gyorsan történt az eset, valóban eltalálta a kezemet a labda, de abszolút vétlen voltam. Ezért nem szoktak 11-est adni – mondta.

Atlético Madrid: Hivatalossá vált, hogy Diego Costa januártól a madridi klubnál folyttaja pályafutását.  A spanyol támadó a Chelsea-tól érkezik. A támadó árát nem hozták nyilvánosságra, de lapinformációk szerint 65 millió fontot fizet érte az Atléti.

Levante: A Marca egy korábbi BL-gólkirályhoz hasonlítja Enis Bardhit, aki Újpestről igazolt a La Ligába. Ezt írják róla: – Kiváló szabadrúgásai vannak, egy alig ismert csapattól jött, jól cselez és jól mozgatja a csapatot, csakúgy, mint Milinko Pantics tette annak idején. Panticsa 20 évvel ezelőtt az Atlético játékosaként lett a BL gólkirálya.

ANGLIA

Manchester City: Benjamin Mendy, a Manchester City francia válogatott védője a vártnál sokkal komolyabban sérült meg. 60 millió eurót fizettek érte a nyáron.

Chelsea: Diego Costa nyílt levélben búcsúzott el a londoni szurkolóktól és a klubtól. Többek között ezt írja: „Két bajnoki cím, angol Szuperkupa, 120 mérkőzés, 59 gól és 29 gólpassz. Ez az időszak lezárult, sajnos nem úgy, ahogy gondoltam…”

Eden Hazard a Premier League legjobban kereső játékosa lehet, ha megkapja a heti 300 ezer fontos fizetést. A Chelsea azért kínál neki gigaösszeget, hogy a belgára ácsingózó Real Madrid ne tudja elcsábítani.

Manchester United: Hetekre kidől Marouane Fellaini, a klub belga játékosa. A középpályás a Southampton elleni bajnokin kapott egy erős rúgást a bokájára.

Crystal Palace: Angliában még mindig téma Frank de Boer negatív rekordja. A holland szakembert azért küldték el, mert négy forduló után nulla ponttal állt. De Boer mindössze 77 napot töltött a kispadon, ezzel negatív rekordot állított fel a Premier League történetében. Olyan edző ugyanis még volt a PL-ben, akit azelőtt menesztettek, hogy csapata gólt szerzett volna. Ráadásul az angol bajnokság 129 éve fennállásának leggyatrább bajnoki rajtját produkálta. Roy Hodgsonnal sem megy a csapatnak: két meccs, két vereség, nulla rúgott gól.

OLASZORSZÁG

Juventus: Max Allegri, a Juve vezetőedzője megvédte az elmúlt hetekben rengeteg támadást kapó Higuaint. – Nem döntöttem még el, hogy melyik négy játékos fog játszani elől az Olympaikosz ellen. Higuain nem egy probléma. Akkor lenne az, ha nem a Juvéban játszana. Gonzalónak csak tennie kell, amit mindig is tesz, sem többet sem kevesebbet – idézi a juventushungary.hu a szakvezetőt.

AC Milan: A milanóiak ugyan nem hosszabbítottak szerződést Patrick Cutrone-val, a fizetését viszont megemelték. A klub azzal indokolta a gesztust, hogy a 19 éves csatár kiválóan teljesít az idei szezonban. Cutrone már négy gólnál é két gólpassznál jár a Serie A-ban.

NÉMETORSZÁG

Bayern München: Az elmúlt hetekben egyre többen kritizálják Carlo Ancelottit, a bajorok olasz sztáredzőjét. Egyes vélemények szerint már megvannak számlálva a napjai Münchenben. Ancelotti arra a kérdésre, hogy „hogyan viseli a sajtó nyomását?”, meglehetősen frappáns választ adott. – A Bayernnél nem érzek nyomást mivel nem olvasok újságokat. Tudják miért? Nem értem a nyelvet – idézi az edzőt a pannonbajor.hu.

The post Újabb alapemberével hosszabbított a Real, az Atléticonál folytatja a Chelsea klasszisa – külföldi körkép appeared first on csakfoci.hu .

Interjú: “Nálunk magasabb a szint, mint az NB I-ben” – Storck jobb keze futballokos, de félős magyar játékosokról beszél

A fiatal szakember őszintén beszélt arról, mi lenne vele, ha nem nálunk, hanem hazájában dolgozna, hogy miért nem ünnepelte a német U21 legyőzését, hiába akarta nagyon, és hogy miért nem örül, ha az egyik gyorsétteremben kávéznak a játékosai. Interjú a „kislányos” focira nemet mondó némettel.

Így beszél Boris magyarul – videó

Ritkaság, hogy egy külföldi edző egyáltalán magyarul tanuljon, hogy ilyen jól el is sajátítsa, használja is a nyelvet, mindezt alig több mint egy év alatt. Miért gondolta ezt fontosnak?

– Azért arról szó nincs, hogy beszélek magyarul. Tudok már bizonyos szavakat és kifejezéseket, de azért az nagyon távoli még, hogy mondjuk egy taktikai megbeszélést magyarul tartsak meg. A játék túl gyors ahhoz, ha a tolmácsnak kelljen mondania, hogy „jobbra” vagy „balra”, mire ezt lefordítja a játékosoknak meccs közben és bekiabálja, lehet, hogy már rég nincs ott a labda. Nyilván a játékhoz kapcsolódó szavakkal kezdtem, de a mindennapokban is hasznát veszem, akár itt, Telkiben, mondjuk ha rendelek magamnak egy kávét vagy elromlik a szobámban a lámpa, akkor azt azért el tudom mondani magyarul, hogy “ rossz a lámpa.” Szerintem a játékosoknak is jól esik, ha az anyanyelvükön hallanak bizonyos instrukciókat. Nálunk, a fiataloknál azért könnyebb a helyzet, mint az A-válogatottnál, mert 20-30-40 ezer ember előtt nem tudsz és nem is lehet végigkiabálni egy meccset, itt, mondjuk párszáz szurkoló esetében azért más a helyzet, itt minden jól hallható. Ez volt a fő ok, amiért tanultam és tanulok magyarul, pedig az Önök nyelve semmilyen másikkal nem kompatibilis… 13 hónapja itt vagyok, nem volt közelező, hogy megtanuljak, de ennyi idő alatt azért tanul az ember önkéntelenül is és hát érdekeltek is az új szavak. Kicsit olvasni is elkezdtem, nagyjából 700 szavas lehet a szókincsem, és elég sokat nézem az itteni sportcsatornákat is. Követem is a híreket, mert azért a csapatom nagyrészt az NB I-ben játszik, csak az MTK-ból van NB II-es játékosom. Például a sérülésekkel kapcsolatos híreket – sajnos mostanában volt belőlük elég.

Miért döntött úgy, hogy éppen Magyarországra jön dolgozni német edzőként?

– Itt kaptam állást. Először dolgozhatok külföldön, és hogy őszinte legyek, otthon ennyi idősen talán soha nem kaptam volna meg a lehetőséget, hogy például egy U19-es válogatott edzője legyek, Németországban szerintem a harmad-, vagy negyedosztályban tudtam volna csak dolgozni, mint vezetőedző. Pályaedzőként persze akár feljebb is. Nekem nem volt olyan játékosmúltam, mint például a német U21-et irányító Stefan Kuntznak. Ha lenne U12-es német válogatott, oda sem biztos, hogy hívtak volna szövetségi edzőnek, hiszen rengeteg a jó szakember. Eljöttem, megragadtam a lehetőséget, nyertünk az első hat meccsemből négyet, az rendben volt, együt csináltam az U19-et az U21-gyel, és Storck úr megkérdezte az év végén, hogy el tudnám-e képzelni, hogy én vigyem végig az U21 következő Eb-selejtezősorozatát. Én meg persze igent mondtam.

“Ilyen a Schalke 04-nél sincs”

És miután idejött, mit tapasztalt, meglepődött valamin?

– Azon, hogy milyen nagyszerűek a körülmények. Amit itt lát, Telkiben, a pályákat, az edzőtermet, a GPS-rendszert, olyat a német másodosztályban sem lát sűrűn, sőt, ilyen terem például a Schalke 04-nél sincsen. Soha nem dolgoztam egy szövetségnek, egy válogatottnak, így el sem tudtam képzelni, mi vár rám. Németországban például nincs is ilyen bázisa a válogatottnak, ide-oda utaznak a különböző meccshelyszínekre, nincs ilyen állandó bázisuk, mint nekünk Telki.

Bernd Storckot ismerte korábban is? Mi történt, amikor idehívta?

– Nem, akkor találkoztunk először személyesen, amikor idejöttem, hogy a munkáról beszéljünk. Büszke voltam arra, hogy rám esett a választása, hogy megkaptam ezt az esélyt, nyilván ideges is voltam persze. Az első meccsemen is a torkomban dobogott a szívem, pláne, hogy Andy Möllerrel jött, aki mindent megnyert pályafutása során és otthon a mai napig rajonganak érte.

És azóta, hogy itt van, változott valami, lát valami előrelépést?

– Szerintem igen! Az, hogy a csapatok folyamatosan nemzetközi meccseket játszanak, a játékosok mentalitásán is meglátszik, briliáns a hozzáállásuk, az, ahogyan az utolsó pillanatokig hacolnak a győzelemért, mint például Málta ellen. Még az előző selejtezősorozat végén kikaptunk ugyan Olaszországban, de kihagytunk egy 11-est, de aztán Svájc ellen már nagyon meggyőzőek voltunk mentálisan is. Néha a játékosok jobban reagálnak bizonyos helyzetekben, jobban állnak hozzá a dolgokhoz, mint a német fiatalok.

Akkor mi van az évtizedek óta hallott mantrával, mely szerint nem a lábakban, hanem a fejekben van a baj a magyar játékosoknál?

– Én nem így tapasztaltam. Sikerült kialakítani például a válogatottak „stílusát” (mondja magyarul Boris – a szerk.), ami eltér például az NB I-ben látottaktól. Képesek vagyunk már támadófocit játszani, nyomás alá helyezni az ellenfeleket, olyan dolgokat csinálunk, amelyeket nem feltétlenül tanultak meg eddig a játékosok a klubjaikban. Ezt át is kellett állítani a fejekben, mint ahogy azt is meg kellett ismertetnünk a játékosokkal, hogy nem feltétlenül baj, hogy ha hibázol a pályán, mert azt láttam, hogy sokan félnek a hibázás lehetőségétől is. Ha hibázol, nem dől össze a világ, ez csapatsport, ott van még kilenc mezőnyjátékos meg a kapus, akik azért is dolgoznak, hogy az esetleges hibádat kijavítsák – „segítség” ugye magyarul. Néha még azért mondanom kell, hogy ne féljenek a pályán egy-egy hibától, rossz passztól, hanem, hogy tanuljanak a hibákból, hogy legközelebb már jobban csinálják és hogy értsék meg, abban a pillanatban, amikor a pályára lépnek, ők a legjobb játékosok az országban az adott korosztályban. Látni a fejlődést, „futballokosak” a magyar játékosok, képesek a megfelelő döntéseket meghozni, ha hagyják őket. De mindig emlékeztetni kell őket a megtanult dolgokra, mert hajlamosak elfelejteni őket.

“Itt magasabb a szint, mint a bajnokságban”

Ennek is köszönhetően játsszák az Ön csapatai a legstílusosabb, legszemrevalóbb focit a válogatottak közül? – nem mi mondjuk, hanem több magyar fociszereplőtől is hallottuk.

– Storck úr alakította ki ezt az egységes stílust, ami már a nemzetközi színtérre edzi a játékosokat – ami egy másik szint. Itt többet kell nyújtani, például futómennyiségben, de nem csak méterekben kell gondolkodni, hanem a gyors futásokban, a sprintek számában is. Ehhez bátorság is kell, megfelelő hozzáállás. Idejönnek a játékosok egy normális edzettségi, erőnléti állapotban, de mi azt mondjuk, hogy ez rendben, erre rá kell még pakolni a válogatottaknál, mert ami itt elég, az nemzetközi szinten már nem, például egy Németország vagy Olaszország ellen. Ha egységesen, csapatként is játszunk emellett, akkor pedig képesek lehetünk például a németeket is legyőzni, ahogy az történt is. Itt, a nemzetközi porondon magasabb a szint, mint a bajnokságban – megkérdezheti a játékosokat is –, itt gyorsabbnak, erősebbnek kell lenni. Az összetartások azonban nem csak az edzésekről szólnak, a napi két foglalkozásból egy mindig elemzés, beszélgetés, videózás. Erre pedig nagyon nyitottak a játékosok, még ha néha számukra teljesen új dolgokkal is találkoznak.

Mennyire tipikusan német dolog, mennyire német ez a filozófia, módszer, amit próbálnak meghonosítani, vagy ahogy mondta, a játékosok fejében elültetni?

– Semennyire. Ha el tudod kapni a játékosok figyelmét, ha át tudod ültetni az elképzeléseidet a futballistáknál, akkor az mindenhol ugyanúgy működik. Néha azt szoktam mondani az edzéseken, meccseken a csapatnak, hogy ez „kislányos”. Ez azt jelenti, hogy nem tetszik, hogy egyik vagy másik játékos hátrafelé játssza meg a labdát, hogy túlságosan visszahúzódva, bátortalanul, túl óvatosan játszanak. Meg is szoktam kérdezni magyarul, hogy „miért kislányos?”, és akkor tudják, hogy természetesen nem arról van szó, hogy a kislányok bármivel is rosszabbak lennének, mint a fiúk, dehát egy férfinak bátrabbnak kell lennie, így nekik is váltaniuk kell, támadóbban kell fellépniük. Ez is egy módszer az elképzelések megvalósítására.

Zsótér Donát a csakfoci.hu-nak mondta azt nemrég egy interjúban , hogy Ön a legjobb edzője azok közül – Marco Rossi mellett –, akikkel eddig együtt dolgozott.

– „Köszönöm”. Donát tipikusan az a játékos, aki különleges szerepet tölt be a támadásokban, és akiért képesek a védekezésben a társak is sokat nyújtani, együtt dolgozva persze. Amíg olyan gólokat, gólpasszokat mutat be, mint Németország, Lengyelország vagy épp Málta ellen, addig a támadójátékával nem is kell nagyon foglalkozni. Viszont beszélni kell vele arról, hogy Vida Mátéval úgy kell együttműködniük, mint a Tom Cruise-féle Top Gunban a vezető vadászpilótának a „wingmannel”, vagyis kisegítve egymást. Mondom neki hatszor, megcsinálja háromszor, de kérdezem, hogy mi van a másik három alkalommal a „wingmannel”, ő pedig válaszol, hogy „tudom, tudom”. Nagyon fontos ember a csapatban, de neki is meg kell még tanulnia pár dolgot.

Azt is mondta Zsótér, hogy már-már baráti viszonyt idéző közvetlenség van Ön és a csapata között, szinte bármikor, bármivel fordulhatnak Önhöz a játékosok.

– Tényleg ezt mondta? Húha…

Ez most jót vagy rosszat jelent?

– Persze, jó dolog, ha így látnak a játékosok. Nem is mondok rosszat rájuk, miért is tenném, hiszen ők a legjobbak ebben a korosztályban az országban. A csapatból több játékossal is szoktam beszélni a meccsek előtt, Kecskéssel, Lenzsérrel, Vidával például, miután egyeztettem Bernd Storckkal és Róth Antallal is, és néha kemény döntéseket is meg kell hozni, mert amíg például a németek ellen szinte mindenki lehetőséget kapott, addig egy tétmeccsen már más a helyzet, ott kimaradnak esetleg fontos játékosok is. De például olyan döntéseket is meg kell indokolni, hogy miért a 17 éves Szoboszlai a kezdő, és nem valamelyik rutinosabb társa, vagy hogy Málta ellen miért nem a megszokott szélsőkkel állunk fel. Hiszen egy támadóbb csapat ellen más erényekre van szükség, mint egy védekező felfogásban játszó ellenféllel szemben. De működik ez a dolog a csapat és köztem, sokszor állnak elő javaslatokkal a játékosok is, hogy gondoljak át bizonyos dolgokat akár.

Mennyire megszokott, hogy egy edző ennyire hagy beleszólást a futballistáknak?

– Ez nem csak egy olyan játék, hogy én vagyok a főnök, ti meg csináljátok meg, amit mondok, hajtsátok végre a taktikai utasításokat, és kész. Nyilván nem arról van szó, hogy a beleegyzésüket kérem a döntéseimhez, de sokszor érdemes odafigyelni a játékosok szavaira is. A végső döntést én hozom meg, én vagyok az edző, de oda kell figyelni rájuk, hiszen lehet olyan szituáció, hogy valaki kicsit fáradtabb vagy valahol kis fájdalmat érez, de nem szól, mert játszani szeretne, így ha a játéksokkal nem beszélgetnék egy ilyen információ például lehet, hogy nem jutna el hozzám.

“Ha lehet, ne a Mekiben kávézzanak”

Más, jobb ez az U21-es válogatott, mint a korábbiak?

– Nyilván volt egy váltás, fiatalabbak is kerültek a csapatba, de a korábbi játékosok közül többen, például Berecz, Nagy Gergő vagy Hangya is igazi profik voltak. Az a csapat játszott például döntetlent a portugálok ellen. Tudom, hogy az utóbbi években az eredmények nem voltak olyan jók ebben a korosztályban, de az okokat pontosan nem tudom, miért. Azt viszont igen, hogy bár „barátságos” vagyok, ahogy mondta, képtelen vagyok elfogadni a nekem nem tetsző dolgokat. Vannak jótanácsok, szabályok a játékosok felé, amiket mindenkinek kötelező betartani és büntetek, ha valaki – például – késik. Mindenki tisztában van vele, hogy nálam mik a játékszabályok és hogy azokat be kell tartani. Például hogy hogyan viselkedünk az idegenbeli meccseken, a reptéren, hiszen a címeres mez nem csak a pályán kötelez. Például az is fontos, hogy ha egy kávét isznak, akkor azt ne a McDonald’s-ban tegyék, mert sokan csak azt fogják látni, hogy a profi játékosok a “Mekiben” állnak sorban, de azt nem fogják tudni, hogy csak kávét vettek. Ezek is fontos dolgok. De egyébként ami a professzionális viselkedést illeti, nem volt eddig semmi gond ezzel az U21-nél sem.

És mi volt a gond a Málta elleni mérkőzésen, három nappal azután, hogy legyőztük a németeket?

– Pont erről beszéltünk a németországi mérkőzés kapcsán, mondtam is a többieknek, hogy teljesen mindegy, mi lesz az eredmény ott, a lényeg: Málta. Ha győzünk, ha döntetlen, ha kikapunk, a lényeg: Málta. Hogy miért? Mert a gyirmóti meccsen mi voltunk Németország és az ellenfelünk a magyar válogatott. Védekezni könnyű, azért is jöttek ide, hogy elvigyenek haza egy pontot. Összesen talán kétszer lőttek kapura. Nekünk közben támadnunk kellett, kockázatot vállalni. Mondtam a németek legyőzése után, hogy nem akarok ünneplést látni, regenerálódjanak, aztán repülünk haza és készülünk Málta ellen. Pedig annyira akartam volna ünnepelni, hisz’ mégiscsak legyőztem a saját országom sokkal esélyesebb csapatát, de nem lehetett! Mert ha kikaptunk volna Máltától, mindenki rajtunk röhögött volna. Ebből a szempontból például a törökök elleni selejtező sokkal könnyebb lesz majd, nekik kell majd jönniük, hogy aztán Cipruson megint az várjon ránk, mint a máltaiak ellen…

A fiatal játékosokkal, akik nem tudtak megragadni a nagyválogatottban, és nem is kerültek be már a lettek és a portugálok elleni keretbe, mi volt a gond?

– Az A-válogatottról nem engem kell kérdezni, ugyanakkor azt látni kell, hogy ez egy folyamat. Németországban is az a normális, ha 1-2 fiatalabb játékos be tud épülni a keretbe. Nem tudom, nem voltam ott Andorrában, az öltözőben, nem tudom pontosan, mi történt. De hozzá kell tenni, hogy valószínűleg nem is lettek volna meghívva mindannyian ezek a fiatal játékosok, ha nem lett volna annyi sérült az A-válogatottnál. De az, hogy akár Hangya, akár Nagy Dominik például oda tudott egyáltalán kerülni a keretbe, már pozitív dolog a jövőre nézve. Ez az egész történet nem a fiatalok ellen, vagy a fiatalokért szólt, hanem egyszerűen a sérülések miatt kellett ennyi fiatalt egyszerre behívnia a kapitánynak.

“Akkor 2 másodperc volt az átlagos ideje egy labdaérintésnek, ma 1”

Miért emlegetik folyton azt a külföldre igazoló fiataljaink, hogy egészen más a tempó, az iram, mint nálunk? Nem tudjuk ezt a különbséget végre csökkenteni?

– Azt hiszem, ez elsősorban a klubok dolga. Ugyanez volt Németországban is tíz évvel ezelőtt. Ott is változtattak a rendszeren, a filozófián, és évek alatt helyre áltt minden. Ott a spanyolok és az angolok, az ottani utánpótlás, az akadémiai rendszer volt a példa, megfigyelték, ott hogyan dolgoznak az utánpótlás-szakemberek. A legfontosabb: játssz gyorsabban! Akkor két másodperc volt az átlagos ideje egy-egy labdaérintésnek, ma már egy másodperc. Ilyen „egyszerű” ez. Tényleg a részletekben rejlenek a különbségek a német és a magyar utánpótlás-nevelésben. Ott már 6-7-8 évesen kezükbe veszik a gyerekfocisták fejlődésének irányítását, a valódi tanításukat. Fontos a technika képzés, és fontos az is, hogy általában nincsenek előirányzott eredmények, nincs eredménykényszer. Nagyon fiatalon nevelik már a játékosokat, mert 12-13 évesen ez már kései. Onnantól kezdve már a fizikai felkészítés kerül a középpontba. Már a gyereket is picit nyomás alá helyezik bizonyos feladatokkal – például azzal, hogy időre kell teljesíteniük egy-egy feladatot, – beléjük nevelik a csapatjátékot, hogy ne csak önállóan cselezgessenek, hanem hogy passzoljanak, passzoljanak és passzoljanak, épp mint a spanyoloknál.

Miért lett már 29 évesen edző?

– Súlyosan megsérült a könyököm kapusként, végül befejeztem a pályafutásomat és kapusedzőként is kezdtem el az edzői karrierem. Aztán voltam másodedző is. Úgy voltam vele, hogy gyorsan ki kell próbálni több pozíciót is, hogy kiderüljön, képes lehetek-e majd akár vezetőedzőként is dolgozni, ehhez viszont korán el kellett kezdenem a tanulást.

“Vezetőedzőként nem kapnék lehetőséget”

Most, 42 évesen pont beleillene abba a koncepcióba, ami zajlik a német futballban, azaz hogy akár 30 év körüli, fiatal edzőket is alkalmaznak nagyobb kluboknál akár. Ha holnap hazatérne, lenne esélye egy kiemeltebb csapatnál munkát vállalni?

– Vezetőedzőként? Biztos, hogy nem, pláne nem az első osztályban. Nincs még hozzá kellő tapasztalatom. Az tény, hogy a németek elleni U21-es meccs miatt picit ismertebb lett a nevem, de ez még nem elég. A piac tele van otthon kitűnő edzőkkel. Talán a harmadosztályban kaphatnék munkát, vagy másodedzőként picit feljebb.

Ön szerint nálunk, Magyarországon is elindulhat teljes gázzal majd ez a generációváltás az edzők között?

– Persze. Az edzőképzés egyre magasabb szinten van itthon is már. Németországban is váltottak, 10-15 éve egészen más, talán könnyebb is volt a pro-licenc megszerzésének módja, ma már ez egy 10 hónapos kurzust jelent az egyetemen. Sokkal nagyobb tudásanyagot kapnak az edzők. De változott a futball is, atletikusabb lett, gyorsabb, és új technológiák jelentek meg, mint például a GPS-rendszerek, sokkal több az elemzési lehetőség, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. És már Magyarországon is egyre inkább ez a helyzet.

És mikor láthatunk több magyar fiatalt Németországban? Kleinheisler példája is mutatja, hogy nem egyszerű bekerülni.

– Az ő helyzetével pontosan nem vagyok tisztában, mert csak a televízióban láttam játszani, de a mostani játékosaim közül azért Szoboszlai Ausztriában rendszeresen játszik, a 16 éves Beke Péter Hamburgba igazolt, úgyhogy van esély a Bundesliga közelébe jutni itthonról is, de nem könnyű a helyzet.

Akkor nem is tudna három játékost mondani, akinek esélye lehet majd a fiatalok közül a német topligába kerülni?

– Nehéz dologra kér. Ha megvan a kellő sebességed, agyad, mentalitásod a játékhoz, akkor eljuthatsz Angliáig, Németországig, bárhová. Vannak azért magyar tehetségek kint, mint például Balogh Norbert Olaszországban, vagy Sallai Roland, aki ugye egy BL-csapathoz igazolt. A válogatottak nyújtják ma itthon leginkább a kiugrási lehetőséget, itt lehet felhívni magukra leginkább a figyelmet.

Milyen a viszonya összességében Bernd Storckkal, és miben segít a sportigazgatónak / kapitánynak?

– Nagyszerű munkakapcsolatban vagyunk. Ő a főnököm, én pedig az U21-esek mellett a fiatalabb korosztályoknál is segítek neki, ha kell. De hogy milyen munkát végzek, azt inkább tőle kérdezzék. Neki és vele dolgozom, ha pedig nincs ott éppen, próbálom én is átadni az általa elmondottakat a többi edzőnek az U17-es, U16-os, U15-ös korosztályoknál. Amit pedig először ő elmondott nekem, miután Magyarországra jöttem, az éppen ez a filozófia, ez a rendszer volt, én pedig az első 3-4 napomat ennek a megértésére, megtanulására fordítottam, hogy aztán azonosulni is tudjak vele. Utána pedig igent mondtam. Ezt a tudást adtam át a játékosoknak aztán, és szerintem működik is a dolog.

Ezalatt a bő egy év alatt megvalósított mindent, amit erre az időszakra elképzelt?

– Azt hiszem, igen. Gyorsan eltelt ez az év. Szerettem volna tovább jutni az U19-es csapattal, de a csehek ellen az első 20 percben kihagytunk egy 11-est, aztán elkövettünk egy hibát, emiatt kikaptunk 2-1-re. Az U17-esek, Szélesi Zoltán vezetésével nagyszerűen szerepeltek, meg is valósították a szövetség azon tervét, hogy egy korosztályos csapatnak el kell jutnia a döntőig. Az U21-esek sajnos már az érkezésem előtt kiszálltak a versenyből az előző sorozatban. Összességében azt mondhatom, hogy igen, elégedett vagyok.

És miről, illetve meddig szólnak a tervei Magyarországon? Nyilván a szerződése lejártáig.

– Igen, az jövő nyáron lesz (nevet). Nem tudom, szeretek itt dolgozni, de sok mindenen múlik majd a további maradásom. Ami az U21-es válogatottat illeti, jó lenne majd a ciprusi meccs után is versenyben lenni a továbbjutásért. Aztán majd meglátjuk, hogy számomra mit hoz a jövő…

DUDÁS GÁBOR

The post Interjú: “Nálunk magasabb a szint, mint az NB I-ben” – Storck jobb keze futballokos, de félős magyar játékosokról beszél appeared first on csakfoci.hu .

A magyar futball legkeményebb vezetője: “Tele van a telefonom ilyen SMS-ekkel” – interjú

Nem hisz a demokráciában a futballban, és nem titkolja, hogy olykor nagyon kemény, a játékosai nem is mindig szeretik ezért, de mindig őszinte velük. Révész Attila a magyar futball egyik legszókimondóbb és legkeményebb vezetője, aki a kispadot hátrahagyva szakmai igazgatóként dolgozik Kisvárdán. A kispadra nem vágyik vissza, annyira lefárasztotta az elmúlt években az, hogy motiváltan tartsa a játékosait. Felvállalja azt, hogy ha két magyar fiatalt be kell tenni a csapatba, akkor az biztosan gyengülni fog, a kárpátaljai fiatalok viszont negyedannyi pénzből hozzák legalább azt a szintet. Beszél arról, mennyi pénz van Kisvárdán, fel akarnak-e egyáltalán jutni az NB I-be, és jót tesz-e a magyar futballnak, ha ők is feljebb lépnek.
Esti ellenőrző telefonok a játékosoknak, majdnem széttépett szerződés és Pintér Attila dicsérete. Interjú.

Tavasszal csak az utolsó fordulóban maradtak le az NB I-ről, idén feljutó helyen állnak. Mennyire cél valójában az élvonal?
– Talán furcsa a kijelentésem elsőre, de nekünk nem az a legfontosabb, hogy az NB I-ben legyünk, hanem hogy jó csapatunk legyen, ez pedig óriási különbség. A presztízs miatt jó lenne ott lenni, persze, de ez jelentős amortizációval járhat. Mondhatnám a példákat az elmúlt évekből, amikor klubok felkerültek az élvonalba, majd azonnal kiestek, és utána jött a teljes szétesés. Ennek semmi értelme. Bázis nélkül nincs értelme NB I-el tervezni. A Kisvárdával jó eséllyel el fogjuk érni az NB I-et, talán már most. Hosszútávon viszont nem biztos, hogy ott meg tudnánk ragadni a jelenlegi állapotunkban. Most már borzasztó mennyiségű pénzt igényel az NB I-es helytállás, ugyan elmondhatnánk, hogy mi is ott voltunk, de más hozadéka nem lenne. Arra még nem vagyunk kész, hogy biztos bentmaradóként lépjünk feljebb. Éppen ezért filozófiában és rendszerben gondolkodunk elsősorban, amely bázisra épül. Szervezettség és megfelelő utánpótlás nélkül ez nem megy, de mi jó úton járunk. Két éve alig tudtunk kiállni utánpótlás meccseken, ma a legtöbb korosztályunknál 5-6-szoros túljelentkezés van.

A Kisvárdát sokan nagyon gazdag csapatnak gondolják.
– Az NB I-hez nekünk is sokkal több pénzre lenne szükségünk, bármennyire is azt gondolják, hogy gazdagok vagyunk, nincs olyan sok pénz nálunk. Tartom, hogy tavaly például nem voltunk benne a legjobb 10-ben ezen a téren az NB II-ben, vannak tehetősebbek nálunk.

“3-4-szer kevesebbet pénzt kér egy határon túli fiatal”

Mennyiből gazdálkodnak?
– Tavaly 307 millió forint volt a kiadási oldalunk, nincs ebben semmi titok. Idén talán még ennyit sem kell költenünk, mert jobb az elosztás. Tavaly ugyanis több magyar játékosunk volt, mint idén, ők pedig sajnos sokkal drágábbak. A sokba kerülő futballistákat lecseréltük olyanokra, akikben nagyobb a becsvágy. Megnyílt előttünk a kárpátaljai piac, ezzel pedig rendkívül sokat spórolunk. 3-4-szer kevesebbet pénzt kér egy határon túli fiatal, mint egy támogatott korú magyar tehetség. Csak velük azonban még nem tudnánk bentmaradni az NB I-ben, de 4-5 éves viszonylatban ki fogunk építeni egy bázist, amivel már lehet esélyünk.

“Kiválasztasz két fiatalt, és ezzel azt döntöd el, hogy melyik csapatrészed fog gyengülni”

Mire menne a Kisvárda az NB I-ben jelen állapotában?
– Nehéz a kérdés, mert tavaly még azt láttam, hogy nincs nagy különbség az NB I vége és az NB II eleje között. Most ez már nem így van, ha eddig volt három egység a differencia, akkor ez mostanra már öt lett. És kimondom: ennek az oka a “fiatal szabály”, hozzájuk kell alakítani a kezdőcsapatot. Kiválasztasz két fiatalt, akiket majd beteszel, és ezzel azt döntöd el, hogy melyik csapatrészed fog ezáltal gyengülni. Keményen hangzik, de így van. Egyszerűen nincs ennyi jó képességű fiatal játékos ma a magyar futballban, az akadémiákról kijövő tehetségek jelentős része nincs felkészítve az NB I-re. Legalább 30%-ot esett a színvonal.

Ezzel együtt minden esélyük megvan a feljutásra. Senki sem kételkedik abban, hogy Kisvárdán kemény háttérmunka folyik, Ön is nagyon sokat tesz ezért, de ha tényleg feljutnak az NB I-be, akkor ismét egy kisebb múlttal rendelkező klubbal bővülhet az élvonal. Nem megbántva a Kisvárdát, a Balmazújvárost, a Gyirmótot vagy akár a Puskás Akadémiát, de jót tesz a magyar futballnak, ha a tradicionális klubok helyét egyre gyakrabban kisebb települések csapatai veszik át?
– Ezen én is sokat gondolkodtam már. Az első gondolatom, hogy a tradíciót igenis ápolni kell. Szerintem alapvetően az a különbség, hogy a megyeszékhelyek nem igazán találják meg azokat a lokálpatrióta embereket, akik nagyon komolyan odaállnának a klub mellé, ez Balmazújvároson, Gyirmóton, Felcsúton vagy Kisvárdán megvan. Ezek mögött a klubok mögött akadnak olyan emberek, akik a szívükön viselik a klub sorsát. De fontos tényező az is, hogy alapvetően Kisvárdán például sokkal olcsóbban kihozható egy NB I-es klub, mint Győrben, Nyíregyházán vagy Zalaegerszegen. Nálunk a büdzsé nagy részét a játékosok fizetései viszik el, kis lélekszámú vezetőséggel dolgozunk. Nagyobb kluboknál ez sokkal többe kerül, a megfelelő infrastruktúra fenntartása is, ahogy az adminisztráció is. Van ennek előnye is. Olyan térségek, települések kerültek be így a futball vérkeringésébe, amik korábban holt területnek minősültek, ez szerintem fokozza a versengést, mert a megyei székhelyű kluboktól még több kell. Véleményem szerint egyébként hosszabb távon ez ki fog egyenlítődni, vissza fog állni minden a régi kerékvágásba. Mindenhol lesz már stadion, normális utánpótlás, és a játékosok idővel majd azokat a klubokat fogják választani, ahol nagyobb a tradíció és több a néző. A kis kluboknak máshogyan kell majd pótolniuk az ebbéli hátrányukat. Nekünk például a kárpátaljai piac lehet a nagy esélyünk.

Miért jönnek ide Kárpátaljáról a játékosok?
– Pár éve egy olyan tehetségre, akit kinézett a Dinamo vagy Shakhtar, még rá se nézhettünk. Most nem ez a helyzet, amióta volt a háború, a Donyeck például otthontalan lett. Egy pályán 70-en edzenek egy reptér közelében, hozzáteszem, így is remekül megszervezett az edzésük. Ott nincs jövőképük ezeknek a játékosoknak, és inkább eljönnek hozzánk. Jó a hírünk arrafelé, látják, hogy egyre javul az infrastruktúránk, megbecsüljük őket, mindent tudunk mérni, remek az orvosi hátterünk, figyelünk a táplálkozásra, normális lakhelyet biztosítunk számukra. Ezek a tehetségek Európába vágynak, és szerintem sokan közülük el is fognak jutni oda, akár az NB I-en keresztül. Egyszerűen öröm velük dolgozni, más a vérük. Idejön egy ukrajnai tehetség, és két hét múlva lehagyja magyar kortársát. Annyira fogékonyak, mint a szivacs, vágynak a tudásra, egyszerűen működik náluk a túlélési ösztön. Ami pedig a másik pozitívum, hogy a magyar játékosok mentalitását is felfelé húzzák.

“A magyar játékosok nagy többsége nem motivált”

Magyar játékost mennyire nehéz egyébként Kisvárdára csábítani?
– Magyarország kis ország, és amíg egy ukrajnainak mindegy, hogy Budapestre, Sopronba vagy Kisvárdára szerződik légiósként, addig a magyar játékos Budapest-központú. Éppen ezért már az első személyes beszélgetésen felhozom ezt a témát, és ha valakin azt érzem, vonakodik a távolság miatt tőlünk, nagyjából felállok, és befejezem a beszélgetést. Ha valaki inkább azt választja, miután kiszorul az NB I-ből, hogy keres valami főváros közeli másodosztályú csapatot ahelyett, ahol célok vannak, azzal én nem foglalkozom, abból nem lesz futballista. Mi nem tudunk pénzért igazolni, olyanokat nézegetünk jó előre, akiknek lejár a szerződésük. Ha például a karrierjében ilyen tendenciát látok valakinek, amit említettem, akkor lehet, nem is ülünk már le vele. Nagyon fontos szempont a motiváció. Megmondom őszintén, hogy leginkább az merített ki edzőként, hogy a játékosaimat folyamatosan motiváltan tartsam. A magyar játékosok nagy többsége – tisztelet a kivételnek – nem motivált, mentálisan gödörben van. Borzasztó sok energiát vont el ennek az orvoslása hétről hétre.

“Etikátlan lenne bukott edzőként újra szakmai igazgatónak lenni”

Ha feljutnának az NB I-be, akkor sem kapná el a hév, hogy visszavegye a csapat irányítását?
– Nincs ilyen tervem, különben nem engedtem volna át a kispadot. Valljuk be őszintén, ennek óriási a kockázata. Ha véletlenül feljutnánk az NB I-be, majd kiesnénk, utána hogyan ülhetnék vissza a vezetői székbe? Etikátlan lenne bukott edzőként újra szakmai igazgatónak lenni, és számon kérni az aktuális vezetőedzőt vereségek után. Nekem most sokkal fontosabb dolgom van, szeretném létrehozni azt a bázist, hátteret, amivel a Kisvárda eljuthat arra a szintre, hogy legalább liftezni tudjon a két osztály között.

Pár hónapja azt mondta, még a Ferencváros vagy az Újpest hívására se mondana igent. Ezt komolyan gondolta?
– Nem is tudnék most edzőként sehol dolgozni, annyira “kiégetett” az elmúlt pár év a kispadon. Teljes munkát kíván a vezetőedzői poszt, ezért adtam át a helyemet. Ahogy említettem, sokkal fontosabb teendőim vannak. Felmértem azt, hogy a szintet, amit csak edzőként dolgozva el lehetett érni a klubbal dolgozva, azt már elértük, de ahogy említettem, mi tartósan szeretnénk sikeresek lenni. Ennek pedig az az alapja, hogy biztosabb alapokon álljon a klub. Menedzser szemlélettel vezetem a klubot, racionálisan gondolkodva, a cél pedig az, hogy önfenntartóak legyünk. A háttéret kell jól felépítenünk, emiatt járok nagyon sokat külföldi tanulmányutakra, már nem csak edzői szemmel figyelem a történteket, hanem elsősorban azt figyelem vezetőként, mi hogyan épül fel.

Mi a legfőbb tanulság, amit levont?
– Megerősítést kapok, hogy jó úton járunk. Amit korábban Kisvárdán csináltunk az utánpótlásban, arra mondhatjuk, hogy feledhető volt, de ez egy ideje már megváltozott. Az utánpótlás részlegünk normalizálódott, rendszerben működünk, egészen fiatalon úgy képezzük a játékosainkat, hogy az általunk elképzelt stílusba beilleszkedjenek. A másik nagy tanulság pedig az, hogy azt látom, őszintébb a kinti közeg. Azt is a szemébe mondják a játékosnak, amit ő nem szeretne hallani. Nem a túlélésre játszanak, hanem a fejlődésre.

“Nálunk ez nem így működik, mert nincs kinek duruzsolni”

Azt mondják Önről, hogy elég keményen tudatja sokszor a véleményét a játékosokkal. Sőt, olyan is akadt, hogy nyíltan, a sajtóban fogalmazott meg egy-egy kritikát valamelyik játékosáról, Bacsa Patrik esete például jó példa volt erre .
– A nyilvános kritikát, ha lehet, kerülöm, legfeljebb ismételt újságírói kérdésre fogalmazok olykor keményebben, ha egy játékos hetek óta árnyéka önmagának. De azt vállalom, hogy bátrabb vagyok, valóban minden játékosnak a szemébe mondom, ha valami nem tetszik. Próbálok intelligens játékosokkal dolgozni, akik nyitottak a kritikákra. Nyilván nem mindenki kezeli ezt ugyanúgy, ezt megpróbálom a közös munka elején felmérni. Éreztem már sokszor azt, hogy a játékos azt gondolta rólam, szemét mocsok voltam, de utólag szerintem hálás volt mindezért, tele van ilyen SMS-ekkel a telefonom. Magyarországon az edzők ki vannak szolgáltatva a játékosoknak. Én azért merek más lenni, mert egzisztenciálisan nem a futballtól függ a helyzetem. Nem függök senkitől, nem kell attól tartanom, hogy emiatt elveszítem a munkám. Sok helyen ez nem így működik, a játékosok nagyon sok vezetővel jóban vannak, és egy idő után hátulról duruzsolnak az edző ellen, főleg jellemző ez azokra, akik kifelé mennek már a futballból. Ha nem tudnak vezetőhöz menni, akkor mennek a szurkolókhoz panaszkodni. Nálunk ez nem így működik, mert nincs kinek duruzsolni. Nem hiszek a demokráciában ebben a szakmában. Kiskoromtól egyedül vagyok, farkastörvények szerint nőttem fel. Van, hogy este 10 órakor felhívok egy játékost ellenőrzésként, hogy sorolja el, melyik TV-adón milyen műsor megy, de olyat is kértem már, hogy Viberen küldjön egy képet arról, hogy odahaza tartózkodik, mint ahogy keményen számon kérem azt is, mit eszik a játékos. Sajnos ilyen módszerekhez is kell folyamodnom, de csak a cél vezérel, hogy aki hozzánk kerül, az jobb játékossá váljon. Gosztonyi András – aki tényleg kiválóan bánik a labdával – Lengyelországból hazatérve talán csak kereste a helyét nálunk, de kemény voltam vele is, és most már talán Kisvárdára kötné az életét. Koszta Márk tejfölös szájú fiatalként érkezett hozzánk, és teljesen más szemlélettel, futballistaként ment vissza Kispestre. Nekem ezek a történetek mutatják azt, hogy van értelme napról napra többet követelni.

A saját maga mércéje szerint melyik magyar edzőt ismeri el?
– Tudom, hogy vegyes megítélésű személy, de Pintér Attila feltétlenül ilyen. Nagyon sokat ad a részletekre, imád dolgozni, pedig az öröm és a káröröm közül utóbbiból jutott neki több. Munkamániás ember, akinek a felfogása közel áll hozzám. Csertői Aurélt is megemlíteném. Ugyan nem ismerem annyira, de aki ilyen sokáig magyar játékosok mellett pozícióban tud maradni, az tud valamit. Hirtelen ennyi.

Kondás Elemér mi alapján került a Kisvárda kispadjára?
– Régóta ismerem, együtt végeztük a licenszet, sokat beszéltünk. Nem csak úgy beesett hozzánk, tavasszal már velünk volt, ez alatt kiderült, hogy képes-e képviselni azt a szellemiséget, amit én elképzelek. Nagyon precíz ember, aki szeret dolgozni, ezt nagyon sokan nem mondhatják el magukról.

Önről is azt mondják, hogy munkamániás, akár órákon át foglalkozik napi szinten a futballal, mindent mér, folyton elemez. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
– A meccsünk másnapján, amint magamhoz térek, azonnal elmegyek futni vagy kondizni, és még aznap délelőtt megnézek 2-3 meccset az ellenfélről. Délutánra már körvonalazódik az, hogy a szakmai stáb milyen játékot gyakorol majd azon a héten. Minden apró momentumnak jelentősége van. Régebben sok gólt kaptunk pontrúgásból, ebből sok elemzéssel, videózással, gyakorlással eljutottunk oda, hogy tavasszal egyetlen gólt sem szereztek ellenünk szögletből vagy oldalszabadrúgásból. Nyilvánvaló, hogy az ellenfélnél nincs mind a 11 játékos ugyanazon a szinten, így felkészülünk az 1-2 gyengébbre, mint ahogy arra is, hogy hol kell a mi védekezésünket megerősíteni ahhoz, hogy elkerüljük a gólokat. Van egy alapfilozófiánk, de a taktikát az ellenfélre is szabjuk.

“A miénk a nehezebb út, de csak ennek van értelme”

Tavasszal az utolsó, feljutásról döntő meccs előtt azt mondta, hogy a csapata a Real Madrid, a Balmazújváros pedig az Atlético. Ezt hogy értette?
– Ezzel arra céloztam, hogy mi az eredmény centrikus világban is szeretnénk domináns futballt bemutatni, mi akarjuk irányítani a játékot. A Balmazújváros sokkal direktebb, célratörőbb futballt mutatott be, játékból kevesebbet adtak, de talán nem is véletlen, hogy nem mi jutottunk fel, hanem ők. A miénk a nehezebb út, de szerintem csak ennek van értelme hosszú távon. Így neveljük már a fiataljainkat is, minden egyes csapatunknál a dominancia a jellemző, és olyan játékosokat próbálunk igazolni, akik tudnak futballozni. Ez az én szemléletem, és ehhez keresünk olyanokat, akik ennek meg tudnak ennek felelni. Persze, nehéz a stílust, a látványt az eredmény elé helyezni, feszegetjük a határokat, a végeredmény pedig a játékosoktól függ. Mivel mindent mérünk, kimutatható, hogy egy csapat sem juttat be több labdát nálunk a 16-oson belülre, a legtöbb támadás kezdeményezés is a mi nevünk mellett áll. Egészen fent, 76,1 méterre védekezünk a saját kapunktól, mi toljuk fel legjobban a védekezést. De 10 forduló után mi lőttük például a legtöbb gólt az NB II-ben.

“Fél másodperc alatt tépem szét a szerződését, repülni fog még a városból is”

És Önöké az NB II egyik legeredményesebb csatára, a 7 gólos Horváth Zoltán. Őt a bundaügyben gyanúsítottként hallgatták ki, az MLSZ el is tiltotta. Nem tartott attól, hogy támadási felületet adnak azzal, ha leigazolják?
– Leültem vele még a legelején, akkor elmondta az álláspontját, én pedig megnéztem a vádiratot. Az alapján azt láttam, hogy ő nem spicli, nem árulta be a társait, és nem is követett el bűncselekményt. Így kapott új esélyt tőlünk, még mielőtt pályára léphetett volna, mert fantáziát láttam benne, tudtam, hogy képes gólokat szerezni majd, ha követi az utasításokat. Sok-sok kilót fogyasztottunk le róla, tervszerűen építettük fel. Eredetileg abban maradtunk, hogy fél év után kaphat opcionálisan két éves szerződést. Nagyon keményen dolgozott, mindenben partner volt, életbe is lépett az új szerződése. Ami utána történt, az sajnos tipikusan hazai volt. Szinte egyből utána visszaesett a teljesítménye, már nem úgy küzdött tovább, mint előtte. Mondtam neki, hogy becsapott, és fél másodperc alatt tépem szét a szerződését, repülni fog még a városból is. Ő a másik utat választotta, ismét keményen küzd, hajt, nem véletlen, hogy szórja a gólokat. Az ilyen történetekért éri meg ezt csinálni.

MOKÁNY LAJOS

 

The post A magyar futball legkeményebb vezetője: “Tele van a telefonom ilyen SMS-ekkel” – interjú appeared first on csakfoci.hu .

Újpest: Ha a játékosaim mondják, azonnal felállok, de nem most – Vignjevics

Az Újpest FC vezetőedzője, Nebojsa Vignjevics tudja, Roderick Duchatelet tulajdonos bízik benne, csapata pedig olyan, mint Tischler Patrik – tehetséges, de sok munkára van szüksége. A szakember a Nemzeti Sportnak adott interjúban beszélt az elmúlt hetek nehéz időszakáról, saját helyzetéről.

Tovább olvasom