
Az EU határozottan ellenzi az Egyesült Államok acélvámemelési tervét
Az Európai Unió határozottan sajnálja Donald Trump váratlan bejelentését, miszerint megduplázza az Egyesült Államok acél- és alumíniumimportjára kivetett vámokat, ami komoly veszélyt jelenthet a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokra. A pénteki napon Pittsburgh acélgyártó városában, egy tömegrendezvény keretében Trump elmondta, hogy a vámok 25%-ról 50%-ra emelkednek, érvelve a döntés mellett azzal, hogy ez segíteni fogja a helyi ipart és a nemzeti ellátást. Az Európai Bizottság a BBC-nek adott nyilatkozatában figyelmeztetett, hogy Trump legújabb vámintézkedései aláássák a folyamatban lévő egyeztetéseket, és „visszavágó intézkedések” bevezetésének szükségességére is felhívta a figyelmet. A bejelentés újabb kérdéseket vetett fel az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti zéró vámügylet kapcsán is, amely bár már megállapodásra jutott, még nem került aláírásra.
Az Egyesült Királyság acélgyártói „még egy újabb csapásnak” nevezték a vámok megduplázását, míg egy brit kormányzati szóvivő elmondta, hogy „tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Államokkal a legújabb vámbejelentés következményeiről, hogy világos képet adjanak az iparág számára”. Az Egyesült Királyság, amely 2016-ban a Brexit népszavazással elhagyta az EU-t, az első ország volt, amely a hónap elején kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal.
A pénteki bejelentés után az Európai Bizottság, az EU végrehajtó ága, egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezték, hogy „nagyon sajnálják az Egyesült Államok által bejelentett vámemelést az acélimportra, amely 25%-ról 50%-ra nő”. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy ez a döntés további bizonytalanságot teremt a globális gazdaságban, és növeli a költségeket a fogyasztók és a vállalkozások számára mindkét oldalon az Atlanti-óceánnak. „A vámemelés továbbá aláássa a tárgyalásos megoldásra tett erőfeszítéseket. Jóhiszeműségből az EU április 14-én felfüggesztette a visszavágó intézkedéseit, hogy teret adjon a további tárgyalásoknak” – áll a nyilatkozatban, amely figyelmeztetett arra, hogy a blokk „készen áll a visszavágó intézkedések bevezetésére”.
Trump bejelentése, miszerint a vámok 50%-ra emelkednek az acél- és alumíniumimportokra, szerdától lép életbe. Azt állította, hogy ez a lépés segíteni fogja a helyi acélipart és a nemzeti ellátást, miközben csökkenti a Kínától való függőséget. Trump arról is beszélt, hogy 14 milliárd dollárt fognak befektetni a helyi acéltermelésbe, egy partnerség keretében az US Steel és a nipponi Nippon Steel között, azonban később elmondta a riportereknek, hogy még nem látta vagy hagyta jóvá a végleges megállapodást.
Ez a bejelentés újabb fordulatot hozott Trump vámokkal kapcsolatos ingadozó politikájában, amely januárban történt hivatalba lépése óta figyelhető meg. A közönség előtt elmondta: „Nem lesznek elbocsátások és kiszervezések, és minden amerikai acélmunkás hamarosan egy megérdemelt 5000 dolláros bónuszt fog kapni”, mely kijelentést hatalmas taps fogadta a helyi acélmunkások körében. Az Egyesült Államok acélgyártása az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatott, míg Kína, India és Japán a világ vezető gyártóivá váltak. Az Egyesült Államokban felhasznált acél körülbelül negyedét importálják.
A bejelentés egy bírósági harc közepette történt, amely a Trump által bevezetett globális vámok jogszerűségét vitatja, és amelynek során egy fellebbviteli bíróság lehetővé tette a vámok fenntartását, miután a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság megtiltotta a kormányzatnak, hogy folytassa az adók alkalmazását. Trump acél- és alumíniumvámjai nem érintettek a perben. A múlt héten Trump egy hónappal meghosszabbította a vámokkal kapcsolatos tárgyalások határidejét az EU-val. Áprilisban bejelentette, hogy 20%-os vámot vezet be a legtöbb uniós termékre, de később ezt 10%-ra csökkentette, hogy időt adjon a tárgyalásokra. Trump kifejezte frusztrációját a tárgyalások ütemével kapcsolatban, és megfenyegette a tárgyalópartnereit, hogy a vámot akár 50%-ra is emelheti, amennyiben a megállapodás nem születik meg. A múlt héten azonban a közösségi médiában arról írt, hogy a határidőt július 9-re tolta el, miután „nagyon szép” telefonbeszélgetést folytatott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével.

