A pápa gyors megválasztásának üzenete az egyház prioritásairól

A konklávé gyors lezárása arra utal, hogy a választásba részt vevő bíborosok közül sokan már az elején úgy érezték, hogy Robert Prevost a legalkalmasabb személy a pápai kihívások kezelésére. Az egyes bíborosok között, a hivatalos találkozók és az informális vacsorák, kávézások során, amelyeken arról beszélgettek, milyen vezetőt keresnek, világosan megjelent két kulcsszó: „folytonosság” és „egység”. Számos bíboros ismerte fel, hogy Ferenc pápa olyan fontos kezdeményezéseket indított el, amelyek elsősorban a társadalom peremén élők, a katolikus világ perifériáján lévők, valamint a hithez nem tartozó emberek felé irányultak. Nagyra értékelték Ferenc pápa erőfeszítéseit, hogy a néma többség hangja legyen, és a szegényekre, valamint azokra összpontosítson, akiknek sorsa nem a saját kezükben van.

Ugyanakkor sokan érezték, hogy a katolikus egyházon belüli, néha nagyon nyilvános, gondolatbeli megosztottságokat is kezelni kell, amelyeket gyakran hagyományos és progresszív nézeteként jellemeznek. Ebben a kontextusban kezdtek el komolyan beszélni Robert Prevostról mint a pápai választás esélyeséről. Ő az, aki a háttérben támogatta Ferenc pápát, de akit a különböző frakciók még mindig a magukénak érezhettek. A választó bíborosoknak nemcsak az egyház, hanem az emberiség szükségleteit is figyelembe kellett venniük, különösen egy olyan nehéz időszakban, amikor háború és megosztottság uralkodik a világban. Robert Prevost, aki amerikai-perui kettős állampolgár, képes volt hidakat építeni a különböző kultúrák között, és ezáltal akár mint pápa, képes lehetett összekapcsolni a különböző világokat.

Ferenc pápát olykor kritizálták, hogy nem tudott elegendő szövetségest nyerni az Egyesült Államokban a migrációval, a klímaváltozással és az egyenlőtlenséggel kapcsolatos fontos kérdésekben, mivel nem mindig értette, hogyan kommunikálja leghatékonyabban az érveit. A bíborosok, akik a folytonosságot és az egységet tartották szem előtt, a Szent Péter erkélyéről tett beszédében Leo XIV. erős nyomokat hagyott arról, hogy miért választották őt. Beszédében „hidak építéséről” és arról szólt, hogy az emberek világszerte „egy nép” legyenek, így Ferenc pápa szellemiségére is utalt, miközben az egység teljes mértékéről beszélt.

Az új pápa múltját most alaposan meg fogják vizsgálni. Politikai nézeteit, a visszaélések kezelésében szerzett tapasztalatait és a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos megjegyzéseit is elemzik. Ezek közül sok már nyilvánosan elérhető, így feltételezhető, hogy a bíboros választók úgy érezték, nincs olyan súlyos probléma Prevost múltjában, amely befolyásolhatná a katolikus egyház vezetésére való képességét és azt, hogy globális morális hangot biztosítson.

Eléggé komoly kihívások várnak a pápa előtt, azonban a konklávé csupán négy szavazat után zárult le, így Prevost erős mandátummal indulhat. Az észak-írországi katolikusok is reagáltak a hírre, hogy új pápát választottak. Brian McGinley atya elmondta, hogy úgy érzi, Leo XIV. pápaként igazságot fog mondani a hatalomnak. Az új pápa támogatja elődjének törekvéseit, és a figyelem most arra fordul, hogy folytatja-e az egyházi reformokat. Robert Prevost, aki Chicagóban született, az első észak-amerikai pápa, akit megválasztottak. A Right Reverend Anne Dyer azt állította, hogy ő felügyelte a „félrevezető” beszámolók benyújtását.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g2epnpr3ko