Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények kaotikusak lesznek
Donald Trump elnök újabb falat emelt, és úgy véli, hogy mindenki más fogja megfizetni azt. A közelmúltban bejelentett, legalább 10%-os vámok bevezetése gyakorlatilag olyan falat jelent, amely a munkát és a munkahelyeket kívánja megvédeni az Egyesült Államokban, nem pedig a bevándorlókat kívánja távol tartani. E fal magasságát történelmi kontextusba kell helyezni. Ez a lépés egy évszázaddal visszarepíti az Egyesült Államokat a protekcionizmus világába, és a vámbevételeket olyan szintre emeli, amelyek a G7 és G20 országok fölé helyezik az Egyesült Államokat, olyan országokhoz hasonlítva, mint Szenegál, Mongólia és Kirgizisztán. A héten nem csupán egy globális kereskedelmi háború kezdődött, hanem a világ legnagyobb hatalmának határozott elfordulása a globalizációtól, amelyet az Egyesült Államok évtizedek óta hirdetett és amiből jelentős profitot realizált.
Trump bejelentésében sokszor említette 1913-at, amikor az Egyesült Államok létrehozta a szövetségi jövedelemadót és jelentősen csökkentette a vámokat. Ekkor, a kormány alapításától kezdve, a szövetségi bevételek fő forrása a vámok voltak, és az Egyesült Államok határozottan protekcionista politikát folytatott, aminek alapjait Alexander Hamilton, az első pénzügyi titkár fektette le. A Fehér Ház tanulságai közé tartozik, hogy a magas vámok tették naggyá Amerikát, és ezért nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra. A globalizáció és a szabad kereskedelem alapját a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei képezik, különösen az 1817-es Összehasonlító Előny Elmélet. Az elmélet lényege, hogy az egyes országok különböző termékek előállításában jeleskednek, a saját természeti erőforrásaik és lakosságuk leleménye alapján. Az egész világ, és a benne található országok is jobban járnak, ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobb, majd szabadon kereskednek egymással.
A brit politikai és gazdasági kapcsolatok alapja a Ricardo által kidolgozott összehasonlító előny fogalma, amely a globalizáció intellektuális magját képezi. Az Egyesült Államok azonban soha nem volt teljes mértékben elkötelezett a globalizáció mellett, és az országok közötti kereskedelemben megnyilvánuló ellenállás sosem tűnt el. A legújabb vámok bevezetésének hátterében álló elképzelés, amely a kereskedelmi hiányok „korrektúrázását” célozza meg, így újra megkérdőjelezi a globalizáció alapjait. A Fehér Ház szerint a kereskedelmi deficit, amely azt jelenti, hogy egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok elad neki, önmagában „csalás”, ami vámot érdemel a kiegyenlítés érdekében.
Ez a megközelítés azt jelenti, hogy a cél az Egyesült Államok 1,2 trillió dolláros kereskedelmi deficitjének a csökkentése, és egy olyan politikai irányvonal képviselete, amely a gazdasági egyensúly helyreállítását tűzi ki célul. Az Egyesült Államok láthatóan már nem hisz a különböző országok közötti kereskedelmi előnyökben. A protekcionista politika következményeként a múlt évben a Trump-adminisztráció első négy évének vámvédelmi intézkedései nem hoztak jelentős gazdasági változást, ugyanakkor a választási támogatottságot is befolyásolták.
A jelenlegi helyzetben a Fehér Ház által bevezetett vámok ünneplése a munkások körében, különösen az autóiparban és az olaj- és gáziparban, arra utal, hogy a kormány ígérete, miszerint munkahelyek térnek vissza, nem csupán üres szavak. A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a külföldi cégeknek érdemes figyelembe venniük ezeket a vámokat, és akár az Egyesült Államokba történő gyártási áthelyezést is megfontolniuk. Azonban a Trump által megfogalmazott, a szabad kereskedelem elmúlt ötven évét bíráló álláspont nem tükrözi a teljes képet. Míg a szolgáltatási szektor virágzott, a gyártási szektor jelentős mértékben szenvedett az ázsiai versenytől.
A globalizáció visszafordítása nem csupán az Egyesült Államok számára jelent kihívást, hanem más országok számára is, akiknek választásaik vannak a kereskedelmi kapcsolatokkal kapcsolatban. A világ fogyasztói szintén dönthetnek, hogy támogatják-e a globális kereskedelmet, vagy inkább új szövetségeket keresnek a globális kereskedelem átalakítására. Az új vámok bevezetése és a kereskedelmi kapcsolatok átalakítása várhatóan zűrzavaros átmenetet fog eredményezni, amelynek következményei széleskörűek lehetnek. A jövő kérdése, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e fenntartani gazdasági befolyását a világpiacon, miközben megpróbálja megvédeni saját érdekeit.
Ezeket is érdemes megnézni
Miként érinti a brit-amerikai vámmegállapodás a kereskedelmet?
A nagy pénzrablás szereposztásának titkai és érdekességei
