Más bolygók élete és a hatása ránk
A tudományos felfedezések világa nem csupán a tudásunk bővítését szolgálja, hanem mélyreható változásokat is hoz a gondolkodásunkban, ahogy felfedezzük az Univerzum méreteit és a helyünket benne. Ezen a téren mérföldkő lehetett az első alkalom, amikor űrszondák képeket küldtek vissza a Földről, de most egy újabb izgalmas pillanat küszöbén állunk: a K2-18b nevű bolygón felfedeztek egy gázt, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. A kutatás vezetője, Nikku Madhusudhan professzor a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetéből úgy véli, hogy ez a felfedezés közelebb visz minket ahhoz a kérdéshez, hogy létezhet-e élet más világokon, és ezzel együtt az is, hogy milyen hatással lesz ez az emberi fajra.
Az emberiség történetében mindig is jelen volt az idegen lények iránti érdeklődés. Az 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy a Mars felszínén egyenes vonalú formációk láthatók, ami arra engedett következtetni, hogy egy fejlett civilizáció lakhat az egyik legközelebbi bolygónkon. Ebből az elképzelésből számos sci-fi mű született, amelyekben repülő csészealjak és zöld kis lények szerepeltek. Akkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet generáltak, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták, a remény helyett.
Most azonban elérkezett az idő, hogy a legújabb felfedezések nem a Marson vagy a Vénuszon, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygón, a K2-18b-n történtek. A NASA kezdetben a Marsra összpontosított, de a 90-es évek elején, a Naprendszeren kívüli első bolygó felfedezésével a figyelem más világok felé is elmozdult. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, ezek közül sok gázóriás, míg mások nem alkalmasak az élet fenntartására. Azonban a csillagászok által „Aranyhaj zónának” nevezett területeken található bolygók, ahol a távolság ideális az élethez, számos lehetőséget rejtenek.
Madhusudhan professzor és csapata a NASA James Webb Űrteleszkópját használták a K2-18b légkörének kémiai összetételének elemzésére. A JWST a valaha épített legfejlettebb űrteleszkóp, amely képes volt észlelni azokat a molekulákat, amelyek Földünkön élő organizmusok által termelődnek. A kutatók célja, hogy a jövőben még több adatot gyűjtsenek, és bebizonyítsák, hogy valóban felfedezték a biosignatúrákat ezen a bolygón. Ugyanakkor, ha sikerül is megerősíteniük ezt a felfedezést, az nem lesz a végső cél, hanem egy újabb tudományos vita kezdetét jelenti, amely azt boncolgatja majd, hogy a felfedezett biosignatúrák esetleg nem élő forrásból származnak.
A tudomány világában azonban a felfedezések nem csupán számok és adatok, hanem a mi helyünket is megkérdőjelezik az Univerzumban. Ahogy a tudósok egyre több adatot gyűjtenek, a közvélemény és a tudományos konszenzus is egyre inkább elmozdul az élet létezésének lehetősége felé. Catherine Heymans professzor, aki Skócia csillagásza, úgy véli, hogy ahogy a csillagászok egyre több időt töltenek a teleszkópokkal, úgy a légkörök kémiai összetételéről is egyre tisztább képet kapnak.
A kutatók optimisták a jövőt illetően. Az ESA ExoMars rover 2028-ra tervezett indítása, amely a Mars felszíne alatt keres életnyomokat, és a NASA missziói a Jupiter jégsapkás holdjain, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre közelebb kerüljünk a válaszokhoz. A tudósok szerint az élet felfedezése nemcsak a tudomány számára lenne jelentős, hanem a társadalom egészének is új perspektívát adna. Madhusudhan professzor úgy véli, hogy az élet felfedezése más világokon reményt hozna az emberiség számára, és alapvetően megváltoztatná a világról alkotott képünket.
A jövő tudományos felfedezései azt is lehetővé teszik, hogy jobban megértsük a saját evolúciónkat. A felfedezések folyamatában a tudósok számára nemcsak a kérdések megválaszolása a cél, hanem az is, hogy jobban megértsék, miként alakult ki az élet a Földön, és hogy ez a folyamat vajon más bolygókon is végbemehetett-e. A jövő kutatásai tehát nemcsak a kérdések megválaszolásáról szólnak, hanem arról is, hogy miként helyezkedik el az emberi faj a világegyetem tágas színpadán.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyszállítást, a ENSZ aggodalma ellenére
Üres polcokkal zártak be több M&S bolt a kibertámadás után
