Indiai légicsapások – Milyen válaszlépéseket tesz Pakisztán? Négy lényeges kérdés
Az indiai kormány a napokban drámai lépésre szánta el magát, miután éjjel kilenc helyszínen végrehajtott rakétás és légi támadásokat indított Pakisztánban, valamint Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Az indiai hatóságok a támadások célpontjait „hiteles hírszerzési információk” alapján állapították meg, és a műveletek mindössze 25 percig tartottak, helyi idő szerint 01:05 és 01:30 között. A robbanások hangja sokakat felébresztett a környéken, és sokan sokkolva tapasztalták meg a hirtelen jött támadást. Pakisztán hivatalosan csak hat helyszínről számolt be, amelyeket érintett a támadás, és azt állította, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt is sikerült lelőniük, ezt azonban India nem erősítette meg.
A pakisztáni hatóságok közlése szerint a légicsapások következtében 26 ember vesztette életét, és 46-an megsebesültek a LoC (Line of Control), azaz a de facto határ mentén. Ezzel szemben India arról számolt be, hogy 10 civil életét követelte a pakisztáni tüzérség tűzharca a határ indiai oldalán. Ez a hirtelen eszkaláció azután következett be, hogy a múlt hónapban halálos merényletet követtek el turisták ellen Pahalgamban, a India által ellenőrzött Kasmírban, ami újabb feszültséget eredményezett a két nukleáris fegyverrel rendelkező rivális között. India kijelentette, hogy egyértelmű bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a pakisztáni terroristák és külső szereplők kapcsolatban álltak a támadással, ezt Pakisztán határozottan tagadja, és arra hivatkozik, hogy India nem mutatott be bizonyítékot állításaik alátámasztására.
A múltban, 2016-ban és 2019-ben India már végrehajtott szúrópróbaszerű támadásokat is Pakisztán területén, miután katonai támadások érték indiai katonákat. Az indiai hatóságok mostani lépése kiemelkedik, mivel a célpontok három jelentős pakisztáni militáns csoport infrastruktúráját célozzák meg egy időben. Az indiai kormány közlése szerint a támadások a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen alapvető támaszpontjait célozták, és a legnagyobb ütés a Jaish-e-Mohammed központját érte Bahawalpurban, Pakisztán belsejében, körülbelül 100 kilométerre a határtól.
A pakisztáni hatóságok tagadják, hogy terrortáborokat üzemeltetnének, és azt állítják, hogy az indiai támadások során csak hat helyszínt érintettek. Az indiai történészek, mint Srinath Raghavan, azonban kiemelik, hogy a mostani támadások során India a korábbiaknál szélesebb földrajzi területet célozott meg, ami új dimenziót ad a konfliktusnak. Az indiai szakértők szerint a támadások célja a deterrencia helyreállítása volt, mivel úgy vélik, hogy a 2019-es lépéseik hatása csökkent, és szükség volt a megszorítások újbóli érvényesítésére.
Az indiai légicsapásokra Pakisztán válasza elkerülhetetlennek tűnik, és a diplomácia szerepe fontosá válik a következő eszkalációs szint kezelésében. Pakisztán szakértői úgy vélik, hogy a pakisztáni hadsereg valószínűleg válaszcsapásra készül, amit a politikai retorika és a közvélemény nyomása is elősegíthet. A két ország közötti feszültség folyamatosan nő, és a szakértők egyetértenek abban, hogy a következő hetekben a diplomáciai kapcsolatok kulcsfontosságúak lesznek a konfliktus kezelésében.
Miközben a helyzet tovább fokozódik, a pakisztáni közvélemény is megosztott, hiszen az emberek sokkal kevésbé hajlanak a hadsereg támogatására, mint korábban, amikor az indiai támadásokra reagáltak. A pakisztáni hadsereg számára ez lehetőséget adhat arra, hogy a közvéleményt visszanyerje a nemzeti védelem narratívájával, különösen a konfliktus idején. Az indiai kormány viszont a közelmúltban különböző intézkedésekkel, például a vízmegosztási szerződések felfüggesztésével és a diplomáciai kapcsolatok feszültségével próbálta érvényesíteni érdekeit.
A két ország közötti feszültség tehát nem csak katonai, hanem politikai és diplomáciai síkon is megnyilvánul, és a jövőbeli események alakulása még kiszámíthatatlan. Az indiai és pakisztáni hatóságok közötti eszkaláció és a válaszlépések alakulása figyelmet érdemel, hiszen mindkét ország számára komoly következményekkel járhat. A következő hetek eseményei döntő jelentőségűek lehetnek a régió stabilitása szempontjából.
Ezeket is érdemes megnézni
Miliband a globális együttműködés fontosságára figyelmeztet az energiaipari kihívások közepette
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyszállítást, a ENSZ aggodalma ellenére
