Trump ásványi üzlete és a váratlan következmények

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba komoly csapást jelent a globális klímavédelmi törekvések számára – véli Christiana Figueres, egykori ENSZ-klímafőnök, aki az elnökválasztás után nyilatkozott erről. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásnak tartanak. Emellett akadályozta az amerikai tudósokat, hogy részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit, és korábban a volt elnök zöld technológiák fejlesztési próbálkozásait „zöld új ámításnak” gúnyolta ki.

Érdekes módon, Trump a klímaváltozással kapcsolatos negatív öröksége ellenére hajlandó volt megállapodásokat kötni az ukrán elnökkel kritikus ásványi anyagok beszerzéséről. Továbbá, külön figyelmet fordít Grönlandra és Kanadára, amelyek mindkét ország gazdag kritikus ásványokban. A kritikus ásványok beszerzése Trump elnöksége alatt kiemelt fontosságúvá vált, mivel ezek az ásványok elengedhetetlenek az olyan iparágak számára, mint a repülőgépgyártás és a védelem, de emellett kulcsszerepet játszanak a zöld technológiák gyártásában is.

Trump közvetlen munkatársai közül Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője kiemelkedően jól ismeri a kritikus ásványok fontosságát a zöld átmenet szempontjából. A Tesla és a SpaceX jelentős mértékben támaszkodik olyan kritikus ásványokra, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban). Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányászati mérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden egyes ország saját listát állít össze a kritikus ásványokról, de ezek általában ritka földfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt, főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődésének köszönhetően. Az International Energy Agency becslése szerint két évtized múlva a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, a ritka földfémek iránti kereslet 40%-át fogják ezek az iparágak képviselni.

Musk aggodalma a kritikus ásványok megszerzése miatt három évvel ezelőtt tweetelte, hogy „A lítium ára elképesztő szintre emelkedett! A Tesla valószínűleg közvetlenül be kell lépjen a bányászatba és a finomításba, hacsak nem javulnak a költségek.” Bővebben kifejtette, hogy bár a lítium nem ritka, a kitermelés üteme lassú. Az Egyesült Államok gyenge helyzetét a ritka földfémek és kritikus ásványok terén egy decemberben közzétett jelentés is hangsúlyozta, amely arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak újra kell gondolnia politikai megközelítését a kritikus ásványok és ritka földfémek ellátási láncai miatt, különösen Kínától való függésének kockázatai miatt.

Kína dominanciája a piacon azzal magyarázható, hogy már 10 évvel ezelőtt felismerte a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem (LSE) Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója szerint Kína stratégiáját a megújuló energiaforrások és elektromos járművek fejlesztésére irányította, így ma már uralja a piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árfigyelő ügynökség árvezetője elmagyarázza, hogy a kritikus ásványok geológiai korlátozottságuk miatt váltak ennyire fontossá.

Kína sikeresen biztosította az ellátást Afrika és Dél-Amerika felé történő jelentős befektetésekkel, de a feldolgozás terén van a legnagyobb dominanciája – a globális ritka földfém-termelés 60%-át Kína adja, de a feldolgozás terén szinte 90%-os részesedéssel bír. A szakértők úgy vélik, hogy Trump aggodalma a versenyhátrány miatt motiválja ezt a politikát, hiszen Kína a feldolgozás terén a legnagyobb részesedéssel bír.

A kulcskérdés az, hogy az Egyesült Államok készen áll-e a szektor teljes kiaknázására. A Biden-adminisztráció támogatta a zöld technológiákat az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével, amely adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket kínál a károsanyag-kibocsátást csökkentő technológiák számára. Az IRA várhatóan 493 milliárd dolláros befektetést vonz az amerikai zöld iparba 2024 augusztusára, de a jelentések szerint a kritikus ásványok beszerzésére vonatkozóan a Biden-adminisztráció nem tett elegendő lépést.

Trump mostani lépései a kritikus ásványok beszerzésére utalhatnak arra, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek az upstream folyamatokra. A szakértők szerint a Fehér Házban hallott pletykák szerint Trump hamarosan egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletét” terjeszthet elő, amely további befektetéseket irányíthat ebbe a célba. A pontos részletek még nem ismertek, de a szakértők úgy vélik, hogy a rendelet gyorsíthatja a bányászat folyamatát az Egyesült Államokban.

Mindezek fényében Trump nem tűnik környezetvédő politikusnak, ám egyértelmű, hogy gazdasági örökségét szeretné a középpontba helyezni. Ha ezt a zöld technológiák támogatásával párosítja, az potenciálisan jótékony hatású lehet a környezet számára is, bár a klímavédelmi közösség számára egyelőre kérdéses, hogy Trump mennyire képes valóban változást hozni a klímaváltozás elleni harcban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo