A Just Stop Oil mozgalom elnyomása után a tiltakozók a föld alá húzódtak

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik a jól ismert fényvisszaverő narancssárga mellényeiket, és feltöltik hangosbemondóikat – ez a rutinszerű folyamat már sokszor megtörtént az elmúlt három évben. Az aktivisták hírhedt akciói, mint a levesek dobálása, kukoricakeményítő festék permetezése és utak blokkolása, az Egyesült Királyság egyik legmegvetettebb kampánycsoportjává tették őket. Szombaton London központjában várhatóan több száz aktivista gyűlik össze, ám ez a rendezvény jelentősen eltér az eddigiektől. Először is, ez a gyűlés nem titkos; másodsorban pedig valószínűleg nem lesz olyan tömeges zűrzavar, mint korábban. A JSO hivatalosan bejelentette, hogy ez lesz az utolsó tiltakozásuk, és „felfüggesztik a fényvisszaverő mellények viselését”, befejezve ezzel a civil engedetlenségi kampányukat. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázbányászati engedélyek, most már kormányzati politika.

Privát beszélgetésekben a JSO tagjai elismerik, hogy a zavaró demonstrációk ellen bevezetett szigorú új hatósági jogkörök szinte lehetetlenné tették számukra a működést. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, azt mondja, hogy a szombati gyűlés „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, megbíztunk egymásban” – fogalmazott. Sok olyan autós, akit eddig hátráltattak a JSO akciói, vagy a művészetek iránt érzett szenvedéllyel rendelkező emberek, akiket felháborítottak a festmények elleni támadások, örömmel fogják látni a csoport távozását. A rendőrség számára is megkönnyebbülés lesz a JSO aktivitásának csökkenése, hiszen a JSO demonstrációik rendőri felügyelete rengeteg munkaidőt és milliókat emésztett fel. A londoni Met Police 2023-ban arról számolt be, hogy a JSO tiltakozásai közel 20 millió fontjába kerültek a költségvetésnek.

Azonban a JSO megszűnése komoly kérdéseket is felvet, például, hogy valóban vége van-e a zavaró klímaaktivizmusnak az Egyesült Királyságban, vagy pedig a mozgalom alámerülése új, még zavaróbb klímaakciók születéséhez vezethet. A klímaváltozás iránti széleskörű közérdeklődés ellenére a közvélemény sok esetben ellenségesen viszonyult a JSO-hoz. A JSO akciói kis csoportokból álló elkötelezett aktivisták célzott tevékenységei voltak, amelyek a lehető legnagyobb zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Azonban szigorú belső szabályaik voltak, amelyek előírták, hogy az akciók erőszakmentesek legyenek, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk, várva, hogy letartóztassák őket.

A rendőrség, a közvélemény haragja és a kedvezőtlen médiafedezet hatására több hatalmat követelt a „zöld bolondok” megfékezésére, ahogy a Sun újság nevezte őket. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény hozta, amely törvénybe iktatta a „tudatosan vagy gondatlanul közszolgáltatási zűrzavart okozni” mint bűncselekményt. A jogszabályok közé sorolták azokat a tevékenységeket, amelyek „súlyos distresszt, súlyos kellemetlenséget, súlyos kényelmetlenséget vagy súlyos közszolgáltatási veszteséget” okozhattak. Ez új jogi utakat nyitott meg a hatóságok számára, például a szándékos közszolgáltatási zűrzavar okozásának összeesküvésével kapcsolatban. Most már akár egy potenciálisan zavaró akció tervezése is komoly börtönbüntetést vonhat maga után.

A következő évi Közrendvédelmi Törvény szélesítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésében, és új bűncselekményeket vezetett be, például az „objektumokhoz való rögzítést”, a súlyos zűrzavart okozó alagútásást, valamint a nagy infrastruktúrák megzavarását. Eközben a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy „jogos indoklással” érveljenek a cselekedeteik mellett a többségében tüntetési ügyekben. A Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hitei és motivációi túl távol állnak ahhoz, hogy jogos indoklást képezzenek a tulajdon sérelmének okozásáért. Ez azt jelenti, hogy a vádlottak nem érvelhetnek a jurik előtt azzal, hogy az épületek lefestése, az úton ülés vagy más zavaró tevékenységek végrehajtása a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés által indokolt.

A JSO akciói során sok aktivista börtönbe került, és már most is megfigyelhető, hogy a jogi változások miatt a hagyományos formák már nem működnek. A Shut the System (STS) néven ismert csoport az utóbbi időben bűncselekményeket követett el a pénzügyi és biztosítói cégek irodái ellen, ablakokat törtek be, festéket hordtak fel, zárakat ragasztottak le, és januárban optikai kábeleket is megcéloztak. Az aktivisták egy része úgy véli, hogy a jogi változások miatt már nem lehet hatékony kampányt folytatni, ha az embereket évekre börtönbe zárják egy-egy akció után.

A JSO végét sokan üdvözlik, hiszen a közvélemény részéről is megfigyelhető, hogy az emberek támogatják a klímaváltozás elleni intézkedéseket, de a JSO-t mégis csak a közvélemény egy kis része tartja értékesnek. Az utóbbi időben a klímaváltozással foglalkozó aktivisták új módszereket keresnek a hangjuk hallatára, mint például a Citizen’s Arrest Network, amely a közszolgáltatási zűrzavart a fosszilis tüzelőanyagok és más szennyező cégek vezetőivel szemben alkalmazza.

A JSO akciói során sokan tüntettek, azonban a békés cselekvések nem kaptak akkora figyelmet, mint a zavaró akciók. A JSO jövője kérdéses, de Sarah Lunnon véleménye szerint az aktivizmus nem szűnik meg, és új formákban fog megjelenni a jövőben. A klímaváltozással foglalkozó aktivisták számára tehát a jövőbeli akciók tervezése során figyelembe kell venniük a társadalmi reakciókat és a jogi kereteket, hogy valódi változást érjenek el.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo