Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyszállítást, a ENSZ aggodalma ellenére
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszer kidolgozásán dolgozik, amely keretében humanitárius segélyt juttatnak el a palesztinokhoz a Gázai övezetben magánvállalatokon keresztül. Mindeközben Izrael blokádja immár a harmadik hónapja tart, ami súlyosbítja a térségben kialakult humanitárius válságot. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy biztonsági szolgáltatókkal védett „elosztó központokat” hoznak létre, amelyek kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb szükségleteket, a cél pedig az, hogy megakadályozzák a Hamász segélyekkel való visszaélését. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyszállítmányok kiosztásában, viszont a katonai erők a központok peremének biztosításában szerepet kapnak.
A források szerint a tervek körüli viták során a különböző ENSZ ügynökségek kifejezték, hogy nem hajlandók együttműködni a tervvel, mivel úgy vélik, hogy az „fegyverré” teszi a segélyt, ezzel veszélyeztetve a humanitárius elveket. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának szóvivője elmondta, hogy a segélyezési rendszerrel kapcsolatos elképzelések ellentétesek a humanitárius szervezetek alapelveivel. A Gázában élő 2,1 millió ember számára az élelmiszer, menedékhelyek, gyógyszerek és üzemanyag megvonása miatt kialakult helyzet egyre súlyosabbá válik. Az elmúlt két hétben a gázai közösségi konyhák harmada bezárt az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt, ami tovább nehezíti a lakosság helyzetét.
A World Central Kitchen, egy amerikai alapítvány, amely naponta 133,000 étkezést biztosított, szintén kénytelen volt leállítani működését, miután elfogyott az alapanyag. A helyi piacokon a legalapvetőbb élelmiszerek árai drámaian megemelkedtek, például egy 25 kilogrammos lisztzsák ára Gázavárosban most 415 dollár, ami harmincszoros emelkedést jelent az év elejéhez képest. Huckabee újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök azonnali intézkedéseket sürgetett a gázai segélyezés érdekében, és a csapata feladatául kapta, hogy mindent megtegyen a humanitárius segély gyorsabb eljuttatása érdekében.
Izrael és az Egyesült Államok a Hamászt vádolják azzal, hogy eltereli a segélyt a rászorulóktól. Az ENSZ és más ügynökségek azonban azt állítják, hogy szigorú felügyeleti mechanizmusokkal rendelkeznek, és amikor a segélyek megérkeztek Gázába, a fosztogatások száma jelentősen csökkent. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelentése szerint a háború alatt eddig egyetlen orvosi segélyszállítmányt sem fosztottak ki.
A Trump-adminisztráció célja, hogy felgyorsítsa az új segélykezdeményezést, különösen az elnök következő héten esedékes látogatása előtt a gazdag arab öböl országokba, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. A tervek szerint egy nem kormányzati szervezetet hoznak létre, és az ellátás nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. Huckabee megjegyezte, hogy az izraeli erők szükséges biztonságot nyújtanak, mivel a terület háborús övezet, de nem vesznek részt az élelmiszer eljuttatásában.
Az újonnan bejegyzett Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) tűnik a segélyezés céljára létrehozott szervezetnek. A BBC által megismert 14 oldalas dokumentum négy elosztóhely létrehozását ígéri, amelyek kezdetben 1,2 millió ember számára biztosítanak élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat. A cél, hogy idővel minden gázai lakoshoz eljuttassák a segélyt. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a GHF független, alaposan ellenőrzött modellt kíván alkalmazni, amely közvetlenül, kizárólag a rászorulóknak juttatja el a szükséges támogatást.
A GHF igazgatóságának tagjai között szerepel egy korábbi vezetője a World Central Kitchen-nek, valamint az Egyesült Nemzetek Élelmezési Programjának volt amerikai vezetője, David Beasley is, bár az ő részvétele még nem megerősített. A segélymechanizmus működésével kapcsolatos részletek még nem ismertek. A gázai háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász támadása következtében körülbelül 1,200 ember vesztette életét, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli katonai kampány eddig több mint 52,700 ember halálát okozta Gázában, többségük nők, gyermekek és idősek.
Izrael biztonsági kabinetje a múlt vasárnap jóváhagyta a Hamász ellen folytatott katonai offenzíva fokozását, amely magában foglalhatja a lakosság kényszerített áthelyezését a déli területekre, az egész terület végleges elfoglalását és a segélyek ellenőrzését. Ez széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki, és sok izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy Izraelnek kötelessége nemzetközi jog szerint biztosítani a humanitárius segélyek szabad áramlását. A brit Külügyminisztérium közel-keleti minisztere, Hamish Falconer hétfőn a Parlamentben elmondta, hogy a brit kormány súlyos aggodalmát fejezte ki az izraeli bejelentések miatt, amelyek veszélyes új szakaszba léphetnek a gázai háborúban.
A segélyezés kérdésében Falconer rámutatott, hogy a legfrissebb izraeli terv, amely magáncégeken keresztül kíván segélyt juttatni, nem felel meg a humanitárius elveknek, és nem képes kezelni a növekvő szükségleteket. Az ENSZ és más segélyszervezetek jelenleg több tonna segélyt halmoznak fel a gázai határátkelők közelében, készen arra, hogy belépjenek, ha Izrael engedélyezi. A blokád folytatódása esetén a tömeges éhínség kockázata tovább nő. A már eddig is izraeli katonai műveletek célpontjává vált Jabaliában a palesztin családok arról számoltak be, hogy egy közösségi konyhánál várakoznak a körülmények egyre kilátástalanabbá válnak.
Ezeket is érdemes megnézni
A baby boomer korosztály hatása a mai társadalomra
Miként érinti a brit-amerikai vámmegállapodás a kereskedelmet?
