Szovjet űrhajó várhatóan visszazuhan a Földre

Egy szovjet űrhajó egyes részeinek visszatérése a Földre várhatóan ezen a szombaton történik, miután több mint ötven éve keringett az orbitális pályáján. A Kosmos 482 névre keresztelt űreszközt 1972-ben indították a Vénusz felé, de nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és végül négy darabra tört. A NASA szerint egy fragmentum, amely valószínűleg a leszállóegység, újra belép a Föld légkörébe, és egy része talán megússza az égetést. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül május 10-én, 09:16 BST körül fog megtörténni, bár ez több órát is változhat. A re-entry kapcsán sok ismeretlen tényező van, például az, hogy hol landolhat az űrhajó, de ha valamilyen része meg is marad, a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy komoly kárt okozzon.

Stijn Lemmens, az ESA űrszemét mérsékléséért felelős szakértője kijelentette, hogy „sokkal valószínűbb, hogy megnyeri a lottót, mint hogy eltalálja egy ilyen űrszemét darab.” A leszálló kapszula egy kemény, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter átmérőjű és közel fél tonnát nyom. Ezt az eszközt a Vénusz légkörének extrém hőmérsékletéhez és nyomásához tervezték, ezért erős hőpajzsa és tartós szerkezete van. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy talán túlélheti az irányítás nélküli ereszkedést a Föld légkörén keresztül.

A leszállóegység ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra való ereszkedés lelassítására szántak, valószínűleg már jelentősen megrongálódott az űrben eltöltött több mint ötven év alatt. Az emberekre gyakorolt kockázat alacsonynak számít, de a kapszula várható repülési útvonala 51,7° északi és déli szélesség között terjed, ami a világ legnagyobb részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula leérkezése London környékétől egészen Dél-Amerika legdélebbi csücskéig bárhol megtörténhet.

Korábban már előfordultak irányítatlan űrszemét-incidensek. Lemmens elmagyarázta, hogy az ember által készített tárgyak Földre való újra belépése viszonylag gyakori, nagyobb űrhajók esetében heti rendszerességgel, míg kisebbek esetén naponta történik. Az objektumok jellemzően elégnek a Föld légkörében, mielőtt a földre érkeznének. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be, míg a Tiangong-1 űrállomás túlnyomórészt az Csendes-óceán felett égett el 2018-ban.

A Kosmos 482-t most nemzetközi űrügynökségek szoros figyelemmel kísérik. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajóknak „úgy kellene megtervezniük, hogy biztonságosan ki tudják venni magukat az orbitális pályáról, lehetőleg kontrollált re-éntrákkal.” Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve annak kockázatát, hogy a törmelék lakott területekre essen, ezáltal védve az embereket és a vagyont, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatását.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo