Titanic felfedezés: Új részletek a hajó utolsó óráiról

A Titanic sorsfordító történetének újabb izgalmas fejezetét tárta fel egy részletes digitális elemzés, amely a hajó teljes méretű 3D-s szkennelésével készült. A kutatók most új nézőpontból vizsgálhatják a híres óceánjáró végső óráit, amely 1912 áprilisában jéghegynek ütközve elsüllyedt, és amely tragédiában körülbelül 1,500 ember vesztette életét. A szkennelés révén lehetőség nyílt arra, hogy részletesen megértsük, miként hasadt két részre a hajó, ahogy a mélység felé süllyedt.

A szkennelés során készült 3D-s modell megerősítette a túlélők beszámolóit, miszerint a gépészek egészen a végsőkig dolgoztak, hogy életben tartsák a hajó világítását. A kutatók felfedezték, hogy a hajótestet érő lyukak mérete körülbelül egy A4-es papírlapéval azonos, és ezek a sérülések hozzájárultak a Titanic végzetéhez. Parks Stephenson, a Titanic szakértője elmondta: „A Titanic az utolsó fennmaradt szemtanúja a katasztrófának, és még mindig sok története van, amit elmondhat nekünk.”

A szkennelés egy új dokumentumfilmhez készült, amelyet a National Geographic és az Atlantic Productions készít „Titanic: A Digitális Feltámadás” címmel. A Titanic roncsát 3,800 méter mélységben található, jéghideg Atlanti-óceánban térképezték fel víz alatti robotok segítségével. Több mint 700,000 fényképet készítettek a hajóról minden szögből, hogy létrehozzák ezt a „digitális ikert”. A BBC News 2023-ban exkluzívan bemutatta ezt a lenyűgöző digitális rekonstrukciót, amely egy új perspektívát kínál a Titanic felfedezéséhez.

A Titanic hatalmas orra szinte egyenesen áll a tengerfenéken, mintha a hajó folytatná az útját, míg a hajó farának roncsai 600 méterre hevernek, egy összeroncsolódott fémtömeg formájában. A kár a hajó merülése közben keletkezett, amikor az a tengerfenéknek csapódott. A modern térképészeti technológia lehetővé teszi, hogy a hajó teljes körű megértéséhez szükséges bizonyítékokat a helyszínen lévő kontextusban vizsgálják. Stephenson a hajó roncsának felfedezését egy bűntény helyszínéhez hasonlította, ahol a bizonyítékokat a helyszínen kell értelmezni.

A szkennelés során új részleteket is felfedeztek, például egy portholt, amelyet valószínűleg a jéghegy tört össze. Ez összhangban van a túlélők beszámolóival, akik arról számoltak be, hogy a jég bejutott egyes kabinokba a ütközés következtében. A kutatók tanulmányozták a Titanic hatalmas kazánházát is, amely a hajó orrának hátsó részén helyezkedik el, ahol a hajó kettéhasadt. A túlélők azt mondták, hogy a hajó világítása még mindig működött, miközben az a hullámok alá merült.

A digitális modell megmutatta, hogy egyes kazánok homorúak, ami arra utal, hogy működésben voltak, amikor víz alá kerültek. A hajó farán egy nyitott állapotú szelep is felfedezésre került, ami azt jelzi, hogy a gőz még mindig áramlott az elektromos generátor rendszerébe. Ez a Joseph Bell vezette mérnökcsapatnak volt köszönhető, akik a végsőkig maradtak, hogy szenet toljanak a kazánokba, hogy a világítást működésben tartsák. Bár mindannyian életüket vesztették a katasztrófában, hősi cselekedeteik sok életet mentettek meg.

Egy új szimuláció szintén további betekintést nyújtott a Titanic süllyedésének körülményeibe. A kutatás során a hajó részletes szerkezeti modelljét használták, amelyet a Titanic terveiből készítettek, valamint információt nyertek a hajó sebességéről, irányáról és helyzetéről, hogy megjósolják a jégheggyel való ütközés következtében bekövetkezett károkat. Prof. Jeom-Kee Paik, a London Egyetemről, aki vezette a kutatást, elmondta, hogy „fejlett numerikus algoritmusokat, számítási modellezést és szuperkomputációs képességeket használtunk a Titanic süllyedésének rekonstruálására”.

A szimuláció azt mutatja, hogy a hajó egy enyhe ütközést szenvedett el a jégheggyel, ami miatt egy sor lyuk keletkezett a hajótest egy keskeny szakaszán. A Titanic eredetileg „elsüllyeszthetetlennek” készült, úgy tervezték, hogy még akkor is úszóképes maradjon, ha négy vízmentes rekesz telítődik. A szimuláció azonban azt mutatja, hogy a jéghegy által okozott kár hat rekeszre terjedt ki. Simon Benson, a Newcastle Egyetem tengerészeti építészeti előadója szerint „a Titanic elsüllyedése és megmenekülése közötti különbség a papírlap méretű lyukak finom határain múlik”.

Sajnos a szkennelés során a hajó orrának alsó szakasza a üledék alatt rejtőzik, így a kár nem látható. A Titanic emberi tragédiája azonban továbbra is nyilvánvaló. Az utasok személyes tárgyai szétszórva hevernek a tengerfenéken. A digitális rekonstrukció új nyomokat szolgáltat arról a hideg éjszakáról 1912-ben, de a szakértőknek évekbe telik, amíg minden részletet alaposan megvizsgálnak. Stephenson azt mondta: „A Titanic csak lassan osztja meg velünk a történeteit. Minden alkalommal arra késztet minket, hogy még többet akarjunk tudni.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwy6gjwd0g6o