Ki nyeri a versenyt a humanoid robot fejlesztésében?

Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, ahol éppen a G1 nevű humanoid robot megismerésére igyekszem. A Unitree, egy kínai cég által épített robot bemutatójára kaptam meghívást a Hannover Messe-n, amely a világ egyik legnagyobb ipari kereskedelmi vására. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, tehát kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon lévő többi humanoid robot. Mozgása rendkívül folyékony, ügyessége pedig lenyűgöző, így nem meglepő, hogy a róla készült videók, amelyekben táncol vagy harcművészeti mutatványokat végez, vírusként terjedtek el az interneten. A mai napon a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Elmondja, hogy a vásárlóknak minden G1 robotot külön kell programozniuk az autonóm funkciókhoz, ami különös izgalmat kelt a látogatók körében.

Ahogy a látogatók elhaladnak a robot mellett, sokan megállnak, hogy interakcióba lépjenek vele. Próbálnak kezet fogni a G1-el, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e rá, nevetnek, amikor a robot integet vagy hátrahajlik, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekik ütköznek. A G1 emberi formája, noha kissé furcsa, mégis megnyugtató hatással van az emberekre. A Unitree csak az egyik a számos olyan cégek közül, amelyek a világ különböző részein humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál óriási: az üzleti élet számára olyan munkaerőt jelenthet, amelynek nincs szüksége szabadságra vagy fizetésemelésre. Ezen felül pedig lehetne a legjobb háztartási gép is – ki ne szeretne egy olyan robotot, amely elvégzi a mosást és rakosgatja a mosogatót?

Azonban a technológia még nem áll készen arra, hogy a hétköznapok részévé váljon. Míg a gyári és raktári robotkarok évtizedek óta elterjedtek, ezek a munkakörnyezetek irányíthatók és a munkavállalók biztonsága is garantálható. Az emberi formájú robotok bevezetése viszont sokkal nehezebb feladat, különösen olyan változékony környezetekben, mint egy étterem vagy egy otthon. Ahhoz, hogy hasznosak legyenek, a humanoid robotoknak erőseknek kell lenniük, ami viszont potenciálisan veszélyes is lehet – egy elbillenés a legrosszabbkor komoly balesetet okozhat. A robotok irányításához szükséges mesterséges intelligencián még rengeteg munka vár. A Unitree képviselője a BBC-nek elmondta, hogy az AI még nem érte el azt a szintet, ahol komplex feladatok megértése és logikus végrehajtása nehézségek nélkül történhetne.

Jelenleg a G1-et kutatóintézetek és technológiai cégek számára értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéseikhez. A vállalkozók egyelőre a humanoid robotok raktárakban és gyárakban való alkalmazására összpontosítanak. Az egyik legismertebb példa Elon Musk, akinek autógyártó cége, a Tesla, egy Optimus nevű humanoid robotot fejleszt. Musk januárban bejelentette, hogy „több ezer” robotot fognak gyártani az év során, és arra számít, hogy ezek „hasznos dolgokat” fognak végezni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak; a BMW nemrégiben humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai számos robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.

Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója, 49 humanoid robotot fejlesztő céget követ nyomon. Azokban az esetekben, amikor a meghatározást kiterjesztjük olyan robotokra, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken közlekednek, akkor a számuk már több mint 100. Andersson úgy véli, hogy a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot, mivel az országban hatalmas a robotika ellátási lánca és ökoszisztémája. A Unitree előnye, hogy a G1 ára viszonylag alacsony, körülbelül 16,000 dollár. A STIQ legfrissebb jelentése szerint a humanoid robotok finanszírozásának közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a többi részesedést vonzza.

A verseny azonban nem egyszerű a nyugati cégek számára. Bren Pierce, a bristoli székhelyű robotikai vállalkozó három robotikai céget alapított, és legújabb, a Kinisi nevű vállalatánál a KR1 robotot indította el. Habár a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában történik. Pierce hangsúlyozza, hogy európai vagy amerikai vállalatként problémát jelent, hogy az alkatrészeket Kínából kell beszerezni. Így ahelyett, hogy a különböző alkatrészeket az egész világon szállítanák, sokkal ésszerűbb azokat a forrásnál összeszerelni. A KR1 nem rendelkezik lábakkal, mivel a raktárakban és gyárakban a padló sík, ezért felesleges a bonyolult formát megvalósítani.

A jövőbeni humanoid robotok használata tehát még várat magára, de a technológia fejlődése és a piaci igények a közeljövőben új lehetőségeket teremthetnek. Az optimista Pierce úgy véli, hogy a humanoid robotok egyszer elérhetik a háztartásokat, de ez legalább még 10-15 év múlva várható. A technológia fejlődése és a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a humanoid robotok világa gyorsan változik, és izgalmas jövő vár ránk.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do