Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények zűrzavarosak lesznek
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, újabb „falat” emelt, ám ezúttal nem a bevándorlás megfékezésére, hanem a gazdasági védelem érdekében. A közelmúltban bejelentett intézkedései között szerepel, hogy 10%-os vagy annál magasabb vámokat vezet be a legtöbb termékre, amely az Egyesült Államok területére belép. E lépés a munkahelyek és a gazdasági lehetőségek megőrzését célozza, és jelentős hatással van a globális kereskedelemre is.
A bevezetett vámok a történelem tükrében is figyelemre méltóak, hiszen az Egyesült Államok ezzel a lépéssel a múlt század elejére, a protekcionizmus korába ugrik vissza. Az új vámok bevezetésével az Egyesült Államok a G7 és G20 országok fölé emelkedik a vámbevételek szempontjából, olyan országok szintjére, mint Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán. A hét elején történt események nem csupán a globális kereskedelmi háború megkezdését jelentették, hanem a világ vezető hatalmának határozott elfordulását a globalizációtól, amelyből az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben jelentős hasznot húzott.
Trump bejelentésében hangsúlyozta, hogy az 1913-as év kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok gazdasági történetében, amikor a szövetségi jövedelemadót létrehozták és a vámokat jelentősen csökkentették. Ekkoriban az Egyesült Államok kormánya főként vámokból finanszírozta működését, és nyíltan protekcionista politikát folytatott. A Fehér Ház tanulsága az, hogy a magas vámok „nagyobbá” tették Amerikát, és ezzel elkerülhetővé tették a jövedelemadó bevezetését.
A globalizáció és a szabad kereskedelem alapjait a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei képezik, különösen az 1817-es komparatív előny elmélete. Az alapgondolat az, hogy az egyes országok különböző termékek előállításában a saját természeti erőforrásaik és a lakosságuk találékonysága alapján a legjobbak. Ha minden ország arra specializálódik, amiben a legjobban teljesít, és szabadon kereskedik egymással, mindenki jobban jár. Az Egyesült Királyságban ez a politika és a gazdaság találkozásának sarokköve maradt, míg az Egyesült Államok sosem volt teljes mértékben elkötelezett a szabad kereskedelem mellett.
A legutóbbi vámbejelentések mögött álló logika azt sugallja, hogy az Egyesült Államok számára az, hogy egy ország több árut ad el neki, mint amennyit ő ad el annak az országnak, „csalás”, és ezért vámot kell kiszabni. Ez a hozzáállás különösen aggasztó, hiszen a vámok bevezetése nem mindig a kereskedelmi egyenlőtlenségek csökkentését célozza, hanem inkább a gyengébb országok gazdasági helyzetét is súlyosan érintheti.
A világ más tájain a globalizáció hatásai vegyesen értékelhetők. Míg az Egyesült Államokban a szolgáltatások terén jelentős túlsúly alakult ki – például a pénzügyi szolgáltatások és a közösségi média területén – a vámok bevezetése során ezeket a területeket figyelmen kívül hagyták. A Trump-adminisztráció úgy véli, hogy a globalizáció nem hozta meg a várt előnyöket, és a protekcionista politika bevezetése lehet a válasz a gazdasági kihívásokra.
A kereskedelmi háború következményei már most is érzékelhetők. A tőzsdék jelentős zuhanáson mentek keresztül, míg az infláció várhatóan növekedni fog az Egyesült Államokban. A gazdasági szakértők egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a közelgő recesszió lehetősége is valósággá válhat. A globális kereskedelmi rendszerből való kiszállással az Egyesült Államok új kihívásokkal néz szembe, és a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok alakulása kérdéses.
A közeljövőben a többi ország, amely eddig az Egyesült Államok gyártási kapacitásait támogatta, döntéseket hozhat saját kereskedelmi stratégiáikról. Az újonnan kialakuló szövetségek és kereskedelmi kapcsolatok jelentős átalakulást hozhatnak a globális piacon, és az Egyesült Államoknak alkalmazkodnia kell a megváltozott helyzethez. A világ fogyasztói is választások elé állnak, és a jövőbeli kereskedelmi politikák az ő döntéseiktől is függenek.
A jelenlegi helyzet arra figyelmeztet, hogy a gazdasági protekcionizmus nem csupán a kereskedelmi kapcsolatokra, hanem a globális gazdasági egyensúlyra is komoly hatással lehet. Az elnök által bejelentett vámok mögött húzódó logika alapján a jövőbeni kereskedelmi stratégiák újragondolása elkerülhetetlen. A globális gazdaság átalakulása közepette az Egyesült Államoknak mérlegelnie kell, hogy milyen irányba kíván haladni, és milyen következményekkel járhat ez a nemzetközi kapcsolatokra.
Ezeket is érdemes megnézni
A jogosítvány hosszabbításának menete lépésről lépésre
Rövid élettartamú sportfelszerelések drágítják a piacot
